Folia archeologica 43.

Virginie Challét: Kárpát-medencei, Kr. e. 3-2. századi zománcos övek fiziko-kémiai és stilisztikai vizsgálata

KÁRPÁT-MEDENCEI KR. E. 3-2. SZÁZADI ZOMÁNCOS ÖVEK FIZIKO-KÉMIAI ÉS STILISZTIKAI VIZSGÁLATA A tanulmány az európai zománctechnika kezdeteit elemző program keretében illeszkedik, amelyet a francia múzeumok párizsi kutató laboratóriuma végez. A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum három (Dunaújváros, Karancslapujtő, Kissziget) és a szolnoki Damjanich J. Múzeum vezseny-kisdebreceni övláncából vett minta analízise hasznosan egészíti ki az eddigi, csupán nyugati La Tène-leleteket érintő vizsgálatokat. A laboratóriumi eredmények alapján világossá vált, hogy a kelta műhelyek a Kr. e. 4. század elejétől kezdve ékszerek díszítésére hideg eljárással formálták a vörös üvegpasztát, s egyidejűleg ugyanezt az anyagot, melegítve, a zománctechnikának megfelelően vas- és bronztárgyak díszítésére alkalmazták. Az utóbbi vonatkozik a Kárpát-medencei övláncokra is, amelyek kizárólag bronzból készültek. A „vérzománcként" használt vörös üvegpaszta kémiai összetételét a laboratóriumi analízis tisztázta, valamint azt is, hogy a kelta világ nyugati és keleti részén a műhelyek ezt azonos recept szerint készítették. A kelta mesterek kizárólag a vésett aljú zománcot alkalmazták. A motívumok vizsgálata lehetőséget nyújt az övláncok osztályozásának finomítására. A mintakincs viszonylag egyszerű: az „S", a pelta és az inda különböző variánsai a Kr. e. 3-2. századi kelta művészet eljárásának megfelelően korábbról ismert mustrák dekomponálása útján jöttek létre. Ugyanakkor azonban a zománc alkalmazása az ornamentikának új hangsúlyt, új „olvasatot" kölcsönöz : a formáknak a kelta művészetre jellemző szembeállítása most a különböző anyagok kontraszthatásával gazdagodik. A kelta övláncok időrendjének a Kr. e. 3-2. századon belüli finomításához mindenekelőtt új, hiteles leletegyüttesekbe tartozó példányokra volna szükség. Virginie Challet