Folia archeologica 42.

Tóth Endre: Későrómai ezüstkanál Bajnáról

86 TÓTH ENDRE eszközzel, mint sírmelléklettel foglalkozom. Az ifjúportrék értelmezését a Komárom Megyei Múzeumok Közleményei számára fogom elkészíteni. A bajnai kanál szórvány lelet: aligha sírból került a felszínre. Talán elvesztették, talán a vidék valamelyik római településéről származik, talán egy régen szétszóródott későrómai ezüstkészletbe, kincsleletbe tartozik. Megviselt állapota hosszú, felszíni hányódás következménye. A kanalat Bajna falutól nyugatra, a sárási dűlőben találták. A vidék jól ismert római lelőhely

9. A falutól DK-re római érmek és cserepek, ÉNY-ra római leletek és épületnyomok kerültek felszínre (1. ábra). DNy-ra pedig szintén épületnyomok, későrómai kis éremlelet és kerámiatöredékek kerültek elő. Soproni Sándor kisebb ásatást végzett a lelőhelyen 1950-ben

1

0. Valószínűleg római villagazdaság állhatott Bajna környékén. Az előkerült, lepusztult maradványokból azonban az épület jellegére és kivitelének minőségére nem lehet következtetni. Bajna határában egy remetekápolna falában a múlt század végéig egy római sírkövet őriztek

1

1. Ez építőanyagként kerülhetett oda, ezért eredeti felállítási helye ismeretlen. A sírkövet a brigetioi I. Adiutrix legio katonája állította fiainak. Bajna környékén a korai császárkorban az asalusok éltek. A szűkebb környékről szépszámban ismerjük a romanizáció útján elinduló és a sírkőállítását szokását már átvevő, ám még asalus személynevű lakosok sírköveit

1

2. A vidék későrómai-kori lakóiról azonban a Szomor-Somodor pusztai 4. századi temető kivételével

1

3 semmit sem tudunk. Az ezüstkanál hossza 13,3 cm, ebből a nyél 8,8 cm. A kanállapát szélessége 2,9 cm, a tárgy súlya 16,36 gr. Öntéssel készült, majd cizellálták és a lapát belsejét finom véséssel díszítették, végül helyente aranyozták: ez utóbbi a szántóföldi hányattatás ellenére is megfigyelhető. Állapota sérült: a lapát az eredeti síkjához képest lejjebb hajlik és széle repedezett (2-3. ábrák). A körkeresztmetszetű kanálnyéí a vége felé kihegyesedik. A nyélhez nyitott volutával kapcsolódik a mandula alakú kapát, amely a nyél felé keskenyedik. A lapát belsejét finoman vésett, sűrű minta borítja, amelyet hullámvonalú inda keretez 4 karikából álló szőlőfürtökkel. A lapát tengelyében futó fonatszerűen stilizált sűrű levélsor a felületet két mezőre osztja. A mezők közepén élére állított négyszög, két oldalán egy-egy kerek médaillon teszi teljessé a minta szerkezetét. A maradék üres területek indák és kacsok töltik ki. A négyzetekbe stilizált négylevelű rozettát, a kerek medaillonokba ifjúportrékat véstek (4-5. ábrák). A kopottság ellenére megfigyelhető az aprólékos kidolgozás, a finom megmunkálás, az aranyozás: a tárgy legdíszesebb későcsászárkori kanalainak egyike. Más kanálon általában csak állat-, emberalak vagy a tengelyfelirat olvasható. A gazdag díszítést a bajnai kanálon az ifjúportrék teszik különlegessé: ez a képtípus ezüstkanálról eddig nem ismert. Az ifjak fejtartása megfelel a hasonló ábrázolásokénak: a két-két ifjú egymás felé fordul, fejüket kissé meghajtva, lefelé néznek. Fejtartásuk olyan, mintha egy köztük 9 Magyarország Régészeti Topográfiája 5. Bp. 1979, Bajna, 31-43. 1

0 Jelentések a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában: Szőke Béla, Radnóti Aladár (413. В. V.); Soproni Sándor (573. В. X.) 1

1 RIUIII 759 = CIL III 3660 1

2 Héreg: RIU III 736.; Sárisáp: RIU III 769. 1

3 Sz. Burger A.: Rómaikori temető Somodor-Pusztán (Komárom megye) ArchÉrt 101, 1974, 64-101