Folia archeologica 42.

Szathmári Ildikó: A dobozi későbronzkori bronzlelet

A DOBOZI KF.SÖBRONZKORI BRONZLELET 65 redék vastagabb lemezből készült, egyik végén két szegecslyuk kezdeménye látszik (6. t. 8.). Legjobb párhuzamát szintén a kéki leletből ismerjük

6

0. A dobozi raktárleletből 23 bronzöntvény került elő (7. t. 1-12., 8. t. 1-10.). A durva, szabálytalan alakú bronzöntvények rendszeres kísérői a későbronzkori raktárleleteknek.

6

1 A dobozi lelet korának meghatározásánál döntő fontosságú, hogy a bronzdepot egy ferdén bordázott hasú gávai edényből került elő (3. t. 4.). 1976-ban Doboz egy másik, a Hajdúirtáshoz közel eső határrészen, Faluhelyen egy Árpád-kori templomot és az azt körülvevő temetőt kezdték feltárni.

6

2 Már az ásatás elejétől megfigyelhető volt, hogy a koraközépkori rétegek alatt a későbronzkori gávai kultúra településének nyomai találhatók. Áz előkerült kerámialeletekből (ujjbenyomásos bordadíszes fazekak, vízszintesen árkolt nyakú pszeudovillanova típusú urnák, turbántekercses tálak) az előzetes tanulmányozás során arra következtetésre jutottunk, hogy a faluhelyi telepet a gávai népesség a kultúra életének korai periódusának vége felé használta.

6

3 Bár meg kell jegyeznünk, hogy az erre az időszakra annyira jellemző hullámvonalas dísszel ellátott edények viszonylag alacsony számban fordulnak elő, de ez magyarázható azzal is, hogy a lelőhely a kultúra törzsterületétől kissé távolabb fekszik. A dobozi gávai edény leginkább urna formára emlékeztet. A hasán lévő ferde, illetve a nyakán gyengén kivehető vízszintesen futó árkolás kedvelt díszítőmotívuma vot a gávai fazekasságnak. A Tiszavidéknek a gávai kultúra korszaka előtti lakossága nem díszítette agyagedényeinek vállát síkozással, turbántekercses mintával. Ezt a díszítésmódot a nyugat-kárpátmedencei korai urnasíros kultúra fazekassága használta először, s attól vették át a Tisza-vidék népei.

6

4 Az ópályi típusú depotleletek földbe kerülését követő időszakból jelentős számú bronzleletet ismerünk ÉK-Magyarországról.

6

5 Ezeknek előkerülési területén találhatók a gávai nép települései is. A gávai emlékanyagba történő besorolásukat néhány olyan bronzlelet is alátámasztja, amelyek gávai típusú agyagedényekben kerültek elő (Nagykálló-Telekoldal, Piricse I., Tállya, Vajdácska).

6

6 Ezek nagy részét a kutatás a gávai fémművesség első szakaszának emlékeként tartja számon.' A nagyszámú, az előzőekkel azonos tárgytípusokat tartalmazó dobozi leletet szintén ebbe a körbe soroljuk, annak ellenére, hogy a lelőhely a kultúra területének szélén fekszik. A gávai kultúra fémművességének első szakaszából származó emlékanyag földbe kerülésének okáról biztosat nem tudunk. A kerámialeletek tanúsága szerint a gávai nép életében ekkor nem következett be törés. Sokkal valószínűbb, hogy helyi okok vezethettek egy-egy, a bronzművesek által összegyűjtött és beolvasztásra szánt tárgycsoport elrejtéséhez. A Doboz-Hajdúirtáson előkerült raktárlelet elrejtésének korát - a benne előforduló legfiatalabb bronztárgyak, illetve a gávai edény alapján a Hallstatt A, időszakra helyezzük. 6

0 Mozsolics 1985, Taf. 192. 29. 6

1 Mozsolics 1984,20-72. 6

2 Kovalovszki 1989, 133-, , 6

3 A gávai kultúra kerámiaművességéről a legújabb összefoglalást 1. Kemenczei 1984, 64-71. M Kemenczei 1984, 70-71. 6

5 A Tisza-vidéken kialakult gávai népesség fémművessége igen szorosan kapcsolódott Erdélyhez. Bár a két terület bronziparában nagyon sok a hasonlóság, — a nyersanyag lelőhelyek miatt - Erdély jelentősége mégis nagyobb volt. Kemenczei 1984, 73., Rusu 1981, 379., Kacsó 1991. 6

6 Mozsolics 1985, Taf. 158., Taf. 174-179., Taf. 197-199., Taf. 159-165., Kemenczei 1981. 6

7 Kemenczei 1984, 74.