Folia archeologica 42.

Szathmári Ildikó: A dobozi későbronzkori bronzlelet

64 SZATHM

ÄRI ILDIKÓ tartozik.

4

5 Különösen az erdélyi és felső-Tisza-vidéki bronzművességnek volt kedvelt terméke. Az előbbiben az egyenes és ferde vonalakból álló minták mellett igen elterjedt volt az íves, hullámvonalakból álló díszítés is.

4

6 A dobozi leletben előforduló kettőskónikus, vízszintesen vonalkázott fejű tű (6. t. 7.) pontos analógiáját viszonylag kevés magyarországi lelőhelyről ismerjük. A Hallstatt A) időszakra datált nagyvejkei kincsben három töredéke fordul elő.

47 A pölöskei leletben a nagyvejkeiekkel nagyrészt azonos bronztárgyak társaságában találjuk.

4

8 A környező területeken a szlovákiai leletanyagban ugyanúgy megvan,

49 mint Morvaországban, a kelet-alpi régiókban,

5

0 vagy Horvátországban/

1 Az itt felsorolt területek egyúttal sejtetni engedik ennek a későbronzkori ékszertípusnak elterjedési irányát, utalva arra, hogy tűink formaadó műhelye az urnasíros kultúra lehetett. Szintén általánosan elterjedtek Közép-Európában az urnasíros kultúra idősebb periódusától kezdve az ún. bunkós fejű tűk. A dobozi leletben 6 db zeg-zug mintával díszített példány található (6. t. 1-6.). Hazai leletanyagból a Hallstatt Ai időszakból alig ismerjük, de a környező területekről annál többet.

5

2 Ez a tűtípus hosszú ideig használatban van, előfordul még az urnasíros kultúra fiatalabb periódusában is.

5

3 Két ismeretlen rendeltetésű bronztárggyal is találkozunk a dobozi leletben. Az egyik kétségtelen, másodlagosan felhasznált tárgy (6. t. 11.). Feltehetően eredetileg tű volt, erre utal a fej és a nyak formája, díszítése. Ehhez hasonló bronztűk az idősebb, illetve a korai urnasíros időszaknak megfelelő periódustól kezdve ismertek.

54 A Dobozon előkerült példányt valószínűleg elhasználódása következtében (talán eltört) újból megmunkálták, a szárát szögletes keresztmetszetűre kalapálták. Roncsolt vége miatt azonban újabb funkciójáról biztosat nem mondhatunk. A másik ismeretlen rendeltetésű tárgytöredék felhasználását teljes bizonytalanság fedi (6. t. 12.). Robusztus, erős teste, formája miatt nem valószínű, hogy eredetileg tű volt. Nyakperecek ugyan előfordulnak nemcsak a Hallstatt А

ь de az azt megelőző időszakban is, de azok nem emlékeztetnek példányunkra.

5

5 Az azonban bizonyos, hogy az egyik végén lévő fordított csonkakúpos részt utólag illesztették hozzá. A raktárleletben előforduló három bronzlemez töredékéből kettő díszített, s feltehetően összetartozik (6. t. 9.). A vékony lemezből készült tárgy felületén ferde vonalakból álló poncolt díszítés található. Valószínűleg bronzöv része lehetett. A Hallstatt Ai periódusra datált későbronzkori kincsleletekben előforduló bronzövek közül stílusában és díszítésében talán a kéki

5

6, a vajdácskai

5

7, a felsőmarosújvári (Uciara de Sus)

5

8 és a drslavicei töredékek állnak hozzá a legközelebb

5

9. A másik tö4

5 Kemenczei 1970-71, 135., Mozsolics 1973, 54., Mozsolics\9S5, 64. 4

6 Petrescu-Dimbovi\a 1977. Taf. 207. 2-5. 4

7 Mészáros 1971-72, 39-42., XII. t. 1-3. 4

8 Mozsolics 1985, Taf. 128. 22. 4

9 Novotná 1980. 134-135., Taf 40. 870, 874, 877. 5

0 Rihovsky 1979. 121-124., Taf. 37. 745-747. 5

1 Vinski-Gasparim 1973, Taf. 26. 5-6. 5

2 Rihovsky 1979, 145-153., Taf. 46-49., Novotná 1980, 139-144. Taf. 41-42. 5

3 Rihovsky 1983,36. 5

4 Rihovsky 1979. 104., Taf. 30. 561. 5

5 Novotná 1984, Kemenczei 1983, 66. 5

6 Mozsolics 1985, Taf. 192. 1. 5

7 Kemenczei 1981, Taf. 5-6. 5

8 Petrescu-Dimhovi(a 1977, Taf. 255. 2., Taf. 256. 5

9 Kilian-Dirlmeier 1975, Taf. 108. 441.