Folia archeologica 42.
Kemenczei Tibor: A pécskai/Pecica második bronzlelet
44 KEMENCZEI TIBOR mainak előzményei a Reinecke ВС periódus alföldi kerámialeletei között találhatók meg, majd a Reinecke BD periódusban fokozatosan alakult ki az a kerámiastílus, amely az Alföldön, s Erdélyben az agyagművességet a Ha A-B periódusok alatt jellemezte. A Délkelet-Alföldön, a Bánátban a Reinecke BD korszak idején létezett fémművesség formakészletéből különösen az erdélyi bronzipar merített, míg a Dunántúlra sokkal kisebb számban kerültek el onnan tárgytípusok. A második pécskai depotlelet egyik fontos bizonyítéka annak, hogy nem csak a Kárpátmedence északkeleti területein alakult ki fejlett bronzipar a Reinecke BD periódusban, hanem délkeleten, az Igrita, Bobda-Susani kultúrák Körösök menti, bánáti területein is. IRODALOM ALEXANDRESCU 1966. Alexandrescu, A. D. Die Bronzeschwerter in Rumänien. Dacia 10 (1966) 117-189. BALAGURI 1968. Balaguri, E. Klad bronzovych izdelij iz poselenija epochi pozdnej bronzy s Medvedevcy mukacevskogo rajona Zakarpatskoj oblasti USSR. ActaArchHung 20 (1968) 149-152. BRUNN 1968. von Brunn , W. A. Mitteldeutsche Hortfunde der jüngeren Bronzezeit. Berlin. CHICIDEANU 1968. Chicideanu, I. Die frühtrakische Kultur zur Bronzezeit in Südwest Rumänien. Dacia 30(1986) 7-47. CHIDIOJAN 1977 Chidioçan, N. Depozitul de bronzuri de la Miçca. SCIV 28 (1977) 55-70. CHIDIOJAN-EMÖDI 1981 Chidiojan, N.—Emödi, I. О descoperire dé la sfîrçitul epocii bronzului $i începutul Hallstattului în pestera Miçidului, com. $uncuiuç, jud. Bihor. Thraco Dacia 2 (1981) 161-167. CHIDIOSAN-EMÖDI 1982. Chidiojan, N.—Emödi, I. Grupul cultural Igrita de la sfîrçitul epocii bronzului. Crisia 12 (1982) 61-86. CHIÇIOJAN-EMÖDI 1983. Chidioçan , N.—Emödi, /., Descoperirile arheologice din peçtera Izbîndiç (comuna $uncuiu$), aparçinînd grupului cultural Igrita. Crisia 13 (1983) 12-32. DDUMITRASCU-CRIJAN 1989. Dumitrascu, S.-Сщап, I. Depozitul de bronzuri de la $uncuiu§, Judentul Bihor. Crisia 19(1989) 17-118' ÉBER 1905, Eber, L. Die prähistorische Sammlung. EMU 9, 1905, 1-13. EMÖDI 1978. Emödi, I. Noi date privind depozitul de la Cioclovina, SCIV 29 (1978) 481-495. EMÔDI 1980 Emödi, I. Necropola de la sfîr$itul epocii bronzului din peçtera Igriça. SCIV 31 (1980) 229-274. FOLTINY 1985. Foltiny, S. Zur urnenfelderzeitlichen Keramik im Banat. WAB1 71 (1985) 111-120. FURMANEK 1977. Furmanek, V. Pilinyer Kultur. S1A 25 (1977) 251-370. FURMANEK 1980. Furmanek, V. Die Anhänger in der Slowakei. PBF XI, 3. München. GACIC 1990. Gacic, D. Nalazi Gava grupe u Vojvodini. GPSKV 16 (1990) 63-78. GARASANIN 1973. Garasanin, M. Praistorije na tlu SR Srbije. Beograd. HANSEL 1968. Hansel, B. Beiträge zur Chronologie der mittleren Bronzezeit im Karpatenbecken. Bonn. HÄNSEL1976, Hansel, B. Beiträge zur regionalen und chronologischen Gliederung der älteren Hallstattzeit an der Unteren Donau. Bonn. ILON 1989. Ilon, G. Adatok az Északnyugat-Dunántúl későbronzkorának fémművességéhez. Pápai Műzeumi Értesítő 2 (1989) 15-32. KEMENCZEI 1982, Kemenczei, T. Der Bronzefund von Vajdácska. In: Studien zur Bronzezeit. Festschrift für W. A. v. Brunn, 151-161. Mainz/Rhein. KEMENCZEI 1984, Kemenczei, T. Die Spätbronzezeit Nordostungarns. Budapest. KEMENCZEI 1988. Kemenczei, T. Die Schwerter in Ungarn. PBF IV, 6. München. KEMENCZEI 1989. Kemenczei, T. Der ungarische Donauraum und seine Beziehungen am Ende der Hügelgräber-Bronzezeit. In: Beiträge zur mitteleuropäischen Bronzezeit. 207—228. Berlin/Nitra. KILIAN-DIRLMEIER 1975. Kilian-Dirlmeier, I. Gürtelhaken, Gürtelbleche der Bronzezeit im Mitteleuropa. PBF XII, 2. München. KovAcs 1970, Kovács, T. A hajdúbagosi bronzkori temető. FolArch 21 (1970) 27-47. KovAcs 1981, Kovács, T. Zur Problematik der Entstehung der Hügelgräber in Ungarn. SI A 29 (1981) 87-96. KovAcs 1975. Kovács, T. Tumulus culture cemeteries of Tiszafüred. Rég Füz II. 17. Budapest.
