Folia archeologica 42.

Kemenczei Tibor: A pécskai/Pecica második bronzlelet

42 KEMENCZEI TIBOR ilyen csüngők.

3

7 Szintén tartalmaznak a tiszavidéki depotleletek áttört szívalakú csüngőket, 8 de több erdélyi a Ha Aj periódusra keltezett depotleletben is van ilyen ékszer.

3

9 Ebben a korban a Dunántúlon nem volt jellemző ennek a csüngőtípusnak a divatja.

4

0 Az egyszerű szívalakú csüngők (6. ábra 9.10) kora megegyezik az előbbi ékszertípuséval. Ezt a debreceni első depotlelet is bizonyítja.

4

1 Formai előzményük kétségtelenül a középső-későbronzkori szívalakú csüngők voltak. A kárpátmedencei későbronzkori bronzipar ritka termékei közé tartozik a felül ívelt pengéjű, markolatnyújtványos kard (3. ábra 2). A. D. Alexandrescu ezt a formát pécskai típusnak nevezte el és a Ha Aj periódusra keltezte.

4

2 Mozsolics A. ugyancsak erre a periódusra határozta meg ennek a korát.

4

3 Ezzel szemben tény, hogy a felül ívelt pengéjű tőröket, kardokat ennél az időszaknál korábban kezdtek el készíteni a Dunántúlon és a Kárpátmedence keleti felében.

4

4 Erdélyből ismertek azonban olyan leletek is, amelyek kétségtelenül a Ha Ai periódusból származnak.

4' így a pécskai darabot olyan fegyvertípusnak határozhatjuk meg, amely a Reinecke BD és a Ha Ai periódusok idején egyaránt ismert volt. Ugyanebbe a formakörbe tartozik az 1986-ban a Nemzeti Múzeumba került tőr is (6. ábra 32). A másik pécskai kard (3. ábra 5) az I/a típusú kardok késői változatai közé sorolható. Ilyeneket a legnagyobb számban a Reinecke BD periódus idején készítettek a Kárpátmedencében, azonban néhány példányuk még a Ha Ai fázis emlékei között is előfordul.

4

6 Az ívelt, bordázott pengéjű lándzsahegyek (3. ábra 4) ugyanannak a korszakok fegyverzetéhez tartoztak, mint az előbb említett kardok.

4

7 A babérlevélalakú lándzsahegyek (4. ábra 3, 6. ábra 33) használatának korszaka még hosszabb időszakot ölel fel, mivel ilyenek még a Ha B

3 periódus leletei között is előfordulnak. A középsőbronzkortól egészen a Ha Bi periódusig terjedő kor emlékanyagában vannak gombos végű sarlók (4. ábra 4-11, 5. ábra 1-5, 6. ábra 35). így önmagukban a pécskai darabok pontos kormeghatározása nem lehetséges. Annyi azonban megjegyezhető, hogy ebben a leletben nincsenek markolatnyújtványos sarlók, míg a Reinecke BD korszak végétől többnyire mindkét sarlófajta előfordul egy leletben. Az eszközökhöz tartozó fűrészlemezekről (7. ábra 1-22) azt lehet mondani, hogy az egész későbronzkor alatt használatos tárgytípusok közé tartoztak. Az ék3

7 Emődi 1978, 485, 5. kép 6: Cioclovina barlang (Boçorod/Bosorôd); Ua. 1980, 232, 5. kép 8: Açtileu/Esküllő - Igriça; Chidioçan/Emődi 1981, 162, 4. kép: $uncuiu§/Vársonkolyos - Miçid; Ua. 1982, 81, 8. kép 10: A$tileu/Esküllő - Igriça; Dumitraçcu/

Сгцап 1989, 82-88, 26-32. t.: Çuncuiuç/Vàrsonkolyos Miçia. 3

8 R.A.S. 1927, 50. t.: Oradea/Nagyvárad; Kemenczei 1984,170. t. С 3: Gégény; 175. t. 23: Nyírbogdány; Mozsolics 1985, 213. t. 1-5: Debrecen I. 3

9 Petrescu-Dimbovifa 1977,132. t. 6: Cincu/Nagysink; 134. t. 9: Cugir/Kudzsir; 138. t. 4: Déva III; 140.

1.12: Dipça/Dipse; 143.

1.16: Frincenii de Piaträ/Köfrinkafalva; 146. t. 5: Galoçpetreu/Gâlospetri, stb. 1

0 Mozsolics 1985, 108. t. 12: Lengyeltóti III. 4

1 Mozsolics 1985, 214-215, 217. t. 4

2 Alexandrescu 1966, 133-134. 4

3 Mozsolics 1985, 16. 4

4 КетепсгеПШ, 31. 4

5 Petrescu-Dimbovifa 1977, 10 1.1. 1, 2, 106. t. 16, 17: Aiud/Nagyenyed. 4

6 Kemenczei 1988, 48-49. 4

7 Mozsolics 1973, 33-34; Ua. 1985, 21-23.