Folia archeologica 42.

Gerelyes Ibolya: A török díszfegyverek elterjedése és használata Magyarországon a 16-17. században

232 GERELYES IBOLYA tőén, a kérdést egyértelműen eldönti a hüvely hátoldalának vizsgálata. A hátoldal vésett díszítése már csak annyiban hasonlít a török munkákra, amennyiben itt is megtartották a díszített belsejű medaillonok, illetve a sima felületek váltakozása által adott ritmust, a medaillonokat azonban már nem a „sás-leveles-rozettás" motívumokkal töltötték ki. (x5. ábra) Végezetül szeretném megemlíteni, hogy az Erdélyt érő közvetlen és igen erős török hatások mellett, egyfajta törökös divat általában is megfigyelhető a magyar nemesség körében a 17. század folyaman. Jól illusztrálja ezt többek között az a leírás is, mely az 1666-ban, I. Lipót csáazár (1657—1705) mennyasszonyának bécsi fogadásakor ünnepélyesen felvonuló magyar seregeket írja le. Kifejezetten török fegyver említésével a menetben csak elvétve találkozunk, mégis a magyarok ruházatának és fegyverzetének sokszor egyértelműen törökös jellege és keleties pompája utal a kor általános divatjára.

4

0 5

0 Szádeczky 1884, 142-148. IRODALOM ALLAN 1982. Allan, J.-Raby, J. The metalwork. In.: Petsopoulos,]. Tulips, Arabesques and Turbans. London, 1982.17-33. ANATOLIAN 1983. The Anatolian Civilisations III. Seljuk/Ottoman. Istanbul, 1983. BARANYAINÉ 1961. Baranyai, В. Bethlen Gábor gyulafehérvári palotájának összeírása 1629. augusztus 16-án. In.: Művészettörténeti Dokumentációs Központ Évkönyve 1959-60. Budapest, 1961. 229-258. BEKE-BARABAS 1888. Beke, A.-Barabás, S. I. Rákóczi György és a Porta. Budapest, 1888. BOBROVSZKY 1978. Bobrovszky, /. Turkish-Hungarian Art relations in Hungary in the 16-17 th century. In.: ActaHAHung. Tomus 24 (1978) Fasc. 1-4. 257-260. DEÁK 1879. Deák, F. Ipartörténeti adatok. In.: TT 1879. 142-153. FF.HÉR 1965. Fehér, G. A Magyar Nemzeti Múzeum hódoltságkori ezüstcsészéi. In.: FolArch XVII (1965) FEHÉR 1975. Fehér, G. Török kori iparművészeti alkotások. Budapest, 1975. FEKETE 1944. Fekete, L. Budapest a törökkorban. Budapest, 1944. GERELYES 1989. Gerelyes, I. Turkish nephrite objects at the Hungarian National Museum. In.: ActaHAHung. Tomus 34 (1989) 41-48. GERVERS 1982. Gervers, V. The influence of Ottoman-Turkish Textiles and Costume in Eastern Europe with particular reference to Hungary. History, Technology and Art Monograph 4, Royal Ontario Museum. I. R. 1890.

1. R., Leltárak és összeírások. In.: TT 1890. 781-786. JAKAB 1883. Jakab, E. II. Apafi Mihályné Bethlen Kata hagyatéka I—II. In.: Századok 1883. 668-684., 786-802. KAKUK 1973. Kakuk, S. Recherches sur l'histoire de la langue osmanlie des XVIe et XVIIe siècles. Les éléments osmanlis de la langue hongroise. Budapest, 1973. ВОН XIX. KAKUK 1977. Kakuk, S. Cultural words from the Turkish occupation of Hungary. In.: Studia Turco-Hungarica Tomus IV. Budapest, 1977. KOMAROMY 1885. Komáromy, A. Vér György ingóságai. In: TT 1885. 401-409. KOMAROMY 1886. Komáromy, A. A tolcsvai Bónis-család levéltárából I. In.: TT 1886. 150-181. KONCZ 1887. KonczJ. Barcsay Ákosné lefoglalt javai. In.: TT 1887. 375-391. LUGOSI 1988. Lugosi,J.-Temesváry, F. Kardok. Budapest, 1988. MF.DNYANSZKY 1865. Mednyánszky, D. Gróf Zrínyi Péter ingóságai. In.: GyF 3 (1865) 99-105. MERÉNYI 1903. Merényi, L. Az első herceg Esterházy fraknóvári ingóinak leltára 1654-ből. In.: Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 10 (1903) 166-179. PALOTAY 1940. Palotay, G. Oszmán-török elemek a magyar hímzésben. Budapest, 1940. RADVANSZKY 1888. Radvánszky, B. Bethlen Gábor fejedelem udvartartása. Budapest, 1888. RADVANSZKY 1879-1895. Radvánszky, B. Magyar családélet és háztartás. I—

III. Budapest, 1879-1895.