Folia archeologica 42.

Gerelyes Ibolya: A török díszfegyverek elterjedése és használata Magyarországon a 16-17. században

222 GERELYES IBOLYA karóit említi. 1 6 Thurzó György nádor 1612-ben összeírt kincseihez képest az 1645­ben elhunyt Esterházy Miklós nádor fraknói kincstárában már lényegesen több tö­rök eredetű tárgyat találunk, nevezetesen két handzsárt, két zászlócsúcsot, és két kármányzablát. E tárgyak valószínűleg hadizsákmányként kerültek Esterházy tu­lajdonába. Az egyik zászlócsúcsról meg is jegyzi az összeíró, hogy „az boszniai pasa Szokolovics Ibrahimtól nyeretett." 1 8 A kincstárban található cafragok egy része talán szintén török eredetű volt. Leírásuk ugyanis nagyon hasonlít Esterházy Pál 1654­ben készült leltárának egyes darabjaihoz, melyeket, mint portai eredetű tárgyakat neveztek meg. 1 9 A század közepén, 1650-ben, 1656-ban, illetve 1661-ben, a kor egyik kiemel­kedő személyiségének, Berényi György bárónak Ugrócon, Bodokon, illetve Temet­vény várában összeírt ingóságai között szintén viszonylag nagyobb számban szere­pelnek török fegyverek, elsősorban kardok. 2 0 Berényi György 1646-1648 között I. Rákóczi György fejedelem szolgálatában állott, így feltehető, hogy a török tárgyak zöme ekkor került a birtokába. A 17. század második felében több hagyatékban, illetve ingóságjegyzékben talá­lunk egy-egy darabot: 1656-ban Szirmai Péter kassai házában egy török kardot 2 1, 1665-ben, ugyancsak Kassán, Bónis Ferenc házában két kardot és egy lószerszá­mot 2 2, ugyanebben az évben, ismeretlen tulajdonos birtokában Szent-Demeteren két lószerszámot, egy török és két tatár nyerget. 2 3 Hasonló mennyiséget írtak össze 1672-ben Serédy Benedek báró 2 4, valamint 1676-ban Balassa Imre gróf javai között is. 2 5 Serédynek egy kantárja és egy kardja, Balassának egy lószerszáma és egy cafragja volt. A fentieknél valamivel több török fegyvert említenek a törökök ellen számos győztes csatát megvívó Zrínyi Péter gróf 1670-ben, illetve a nagyhatalmú erdélyi fő­úr, Bánffy Dénes 1675-ben listába vett javai között. 2 6 A felsorolást a századvég két szerény jegyzékének említésével zárhatjuk. 1697-ben Vér György és Kecer Sándor javai között szerepelnek török lószerszámok, valamint két török kard. 2 7 Az eddigi felsorolás egyértelműen mutatja, hogy a magyar nemesség tulajdoná­ban igazán nagy mennyiségű török fegyvert hiába keresünk. Említésre méltó meny­nyiséget, illetve kiemelkedően szép darabokat azok birtokában találunk, akik vagy az erdélyi fejedelmekkel, vagy közvetlenül a török udvarral tartottak fenn szorosabb kapcsolatot. Természetesen ugyancsak gazdag volt azok török fegyvergyűjteménye, 1 6 Radvánszky II. 1879, 287. Az összeírás a cafrag szót használja. Jelentése a korabeli magyar nyelv­ben lótakaró volt. Vö. Szamota-Zolnai 1902-1906, 100. Kemény János erdélyi fejedelem kincstárának le­írásában olvasható, hogy a cafrag és a jancsik szót azonos értelemben használták. Ritkábban ugyan, de szin­tén előfordul ebben az értelemben a török eredetű japuk szó is. 1 7 Thaly 1883,761-762. 1 8 A tárgy ma is megtalálható az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Ltsz: E.75.5. 1 9 Merényi 1903,172. 2 0 Radvánszky II. 1879, 321, 341. 2 1 Szirmay 1902, 150. 2 2 Komáromy 1886, 155. 2 3 /. R. 1890, 784-785. 2 4 Radvánszky II. 1879, 360-367. 2 5 1. R. 1890, 785. 2 6 Mednyánszky 1865, 99, 102, 105., Torma 1881, 744. 2 7 Komáromy 1885, 404., Radvánszky III. 1879, 359-360.

Next

/
Thumbnails
Contents