Folia archeologica 42.
Parádi Nándor: A Jászberény-tetemházi ásatás
A JASZBER ÊNY-TETEMHAZI ASATAS 215 Végül a Jászberény-tetemházihoz és a Túrkeve-móricihoz hasonlónak, de talán egyezőnek is mondhatjuk azt a kis töredéket, amelyet Szarvas-Halászteleken találtak. 5 2 Arra vonatkozóan, hogy az indás-rozettás sarokcsempét mennyire gyakran és milyen kályhaszemekkel használták, a Túrkeve-mórici ásatás anyagából következtethetünk. A 16. századi adóösszeírásokból kivehető mintegy 31 házból 21 ház helyét kutatták fel. 5 3 A feltárt kályhák csaknem mindegyikének omladékából előkerültek sarokcsempe töredékek. Ugyanígy a legtöbbnél, nagyobb mennyiségben bögrealakú, és ennél jóval kevesebb, vagy csak egy-két darab hagymaalakú kályhaszemet találtak. A háromszögletű áttört lapú-, a háromszögletű anélküli, hagymaalakú, csúcsos oromdíszesbőlalig egy-két darab, a tányérka alakúból is kevés került elő. Ez utóbbinak a kályha felépítésében a sarokcsempéhez hasonló szerepe volt; a kályhasarok mindkét oldalára egy függőleges sorban építették be. 3 4 Az a megfigyelés, hogy a Túrkeve-móriciak egyik változata és a Jászberény-tetemházi sarokcsempe egy nyomódúcból készültek, azt mutatja, hogy egy műhely alkotása. A másik változatnál, a színének, díszítésének, és talán az anyagának némi különbségéből is arra gondolhatunk, hogy két fazekas-kályhás műhely majdnem azonos készítményéről van szó. Az eddig ismert egy-két lelőhely anyagából messzemenő következtetést levonni nem lehet. Annyit azonban megkockáztathatunk, hogy itt, az Alföld középső és ÉNY-i részének (talán úgy is fogalmazhatjuk; a Nagykunság és a Jászság) jellegzetes sarok-kályhacsempe típusáról van szó. Ezeknél a kályháknál valószínűleg csak a sarkokon voltak kályhacsempék, a többi részén pedig legnagyobbrészt bögrealakú, kis részében más alakú kályhaszemeket használtak fel. 5 5 Az éremlelet a középkori település, Boldogháza pusztulásának idejére elég pontos tájékoztatást adott, de ugyanígy, az elrejtéséhez felhasznált bögrealakú kályhaszem (4. ábra 1-2.) korát, használati idejét is keltezte. 5 6 Az éremleletből összesen 673 darabot gyűjtöttek össze és leltároztak be: közöttük a legkésőbbi III. Zsigmond lengyel király (1587-1632) 1592-ben vert dutkái (5 darab) voltak. 3 7 Ez az évszám egészen közel van a település pusztulásához, a 15 éves háború erre a vidékre is kiterjedő hadieseményeihez, Eger 1596. évi török általi elfoglalásához. Az elmondottakat az alábbiakban foglalhatjuk össze: A vizsgált területet, amelyet a középkori Boldogházával tudtunk azonosítani, a 15-16. századi okleveles adatokkal bizonyítottan, a jász települések sorába tartozott. 5 2 MRT 1989. 424., 84. t. 15. - A 84. t. 13. számú, a Szarvas - Evangélikus Ótemplom közelében előkerült saroktöredéket csak mint egyik, eléggé nem ismert változatot említhetjük; rozettái nem 8, hanem 12 levelűek. 5 3 Méri 1954. 140., 2. kép. 5 4 A dunaföldvári Öregtorony körüli udvarrészen, pincemélyítés során összegyűjtött több ládányi kályhaomladékban találtam olyan tapasztott kályhasarkot, amelyben a tányérka-alakú, és mellette a bögrealakú kályhaszemek eredeti beépítésükben maradtak meg. Az itt végzett kutatás rövid ismertetése: RégFüz 1975. 93-94. M. Kozák É. ásatása. 5 5 A késő középkori szemeskályha újabb, elvi rekonstrukciója: Sabján é. n. 22. 5 6 Több esetről tudunk, amikor a pénzeket kályhaszembe, leggyakrabban bögrealakú kályhaszembe rejtették el. Így pl. Budapest XI. Kőérberek dülő. Parádi 1963. 215., 5. kép 9., 21. kép 1.; A lelet legkésőbbi pénze 1593-ból.; Fegyvernek. Tálas 1990.216-222., 3. ábra. A lelet legkésőbbidarabja 1600-ból származik. Állításunkat ezek az adatok megerősítik; vagyis azt, hogy elrejtésük a 16. század végén történt. 5 7 Az éremlelet leltári száma: 53.3.1-673. Jászberény, Jász Múzeum.
