Folia archeologica 42.

Parádi Nándor: A Jászberény-tetemházi ásatás

214 PARADI NÁNDOR esetleg a vassarlót is (4. ábra 5.). A két fenékbélyeges edénytöredéket sárgás-fehér színe alapján a 13. századra keltezhetjük. A leletanyag nagyobbik része késő középkori. A karikagyűrű (3. ábra 2.)

4

5 a préselt W alakú veret (3. ábra 4.), a spirálhuzalos pártatöredék (3. ábra 5.) megfelelői nagyrészt máshonnan is ismertek, ugyanígy a vastárgyak (patkó, csiholóvas) hasonló darabjai (4. ábra 3-4.).

4

6 A cserépedénytöredékek nagy része 15-16. századi (5. ábra 1-2., 5-8.), ezek párhuzamai más késő középkori ásatások anyagában megtaláhatók. A kerámiatöredékek közül az indás-rozettás sarok kályhacsempe töredékkel kissé bővebben foglalkozunk (3. ábra 6., 7-8. ábra). Ez a fél töredék nem számít egyedi darabnak. A Túrkeve-mórici faluásatáson ugyanis több házmaradványból ugyanilyen töredékek kerültek elő (8. ábra).

4

7 Értékelését könnyíti, hogy itt egy késő középkori falu több feltárt házának anyagával hasonlíthatjuk össze, s így általánosabb következtetést vonhatunk le.

4

8 Bár ezeket a töredékeket is csak felerészben lehetett összeállítani, ez elegendő volt arra, hogy a csempét egésszé rekonstruálhassuk. így a töredékekből anyaguk, színük, alakjuk, méretük és díszítésük egyezését állapíthattuk meg. A teljes egyezést a díszítés részletei bizonyították. A sarokcsempe mindkét oldallapján kúszó inda között egy sorban 4-4 rozetta helyezkedett el (7—8. ábra). Az egyezésre a legfontosabb bizonyítékot a baloldali alsó- (vagy a töredéket megfordítva; a jobboldali felső-) lapon levő rozetta jelentette. Ugyanis míg a rozetták szirmai a csempelapon kidomborodnak (a nyomódúcba, negatívba bemélyítve faragták ki), addig az alsó (vagy megfordítva; a felső) rozetta szirmainak széle, a szirom keskeny körvonala emelkedik ki. Ennél a szirom körvonalát vésték a nvomódúcba (negatívba). E részletekbe menő egyezés egyértelműen bizonyítja, nogy a Jászberény-tetemházi és a Túrkeve-mórici sarokcsempe ugyanabból a nyomódúcból készültek. A Túrkeve-mórici ásatáson az indás-rozettás sarokcsempének egy másik, az előbbihez hasonló változata is előkerült, s ebből 3 darabnak nagy része összeállítható volt.

4

9 Anyaga, színe, mérete, díszítése is hasonló. Díszítésében a különbség annyi, hogy lapjából a rozetták szirmainak a széle vonallal domborodik ki, és mindegyik rozettát a két, ellenkező irányból induló inda körülveszi, és az inda levelei nagyobbak. Az indás-rozettás sarokcsempék harmadik változatának vehetjük a Nemzeti Múzeum középkori kályhacsempe gyűjteményének egy teljesen ép darabját.

3

0 Az anyaga, színe és mérete az előbbivel egyezik. A díszítő rendszere is hasonló; ezen is apró leveles inda kanyarog a rozetták körül, de nem négy, hanem öt rozetta van rajta. Az öt rozetta ennél is a csempelapból emelkedik ki; a szirmok kiszélesedő végei nem lekerekítettek, hanem szögletesek, s mindegyik sziromlevél között keskeny hézag látszik.

5

1 A lelőhelye ismeretlen, de az előbbiekhez hasonlósága révén készítési és felhasználási területe ugyanott lehetett. 4

5 Későközépkori temetőkben gyakori előfordulásuk: Szabó 1938. 54., 296. kép.; Bárányné Oberschall 1942. 6., III. t. 2b. 4

6 Hasonló alakú patkó: Méri 1954. XXIX. 1.10.-A csiholóvashoz párhuzamot Lakitelekről, Muhiról említhetünk: Szabó 1938. 110., 514. kép.; Éri-Bálint 1959. 55., XVIII. t. 12. 4

7 A töredéket sima kiegészítéssel közölte: Méri 1954. 148., XXXVII. t. 2. 4

8 Az ásatás MNM Középkori gyűjteményébe beleltározott anyagát átnézve kiderült, hogy a falunak legkevesebb 6-7 lakóházában állt a mienkkel teljesen egyező, indás-rozettás díszű sarokcsempés kályha. 4

9 Az egyik sarokcsempe képét közölte: Méri 1954. 148. XXXVII. t. 3. 5

0 Leltári száma: 58.170.C. 5

1 A sarokcsempe képe közölve: MNL III. 1987. 12.