Folia archeologica 42.

Mesterházy Károly: Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben II.

162 MESTERH AZY KAROLY is (1. kép 9.). 12 8 Van alupkai temetőnek néhány olyan ékszere is, amely a Szeged kör­nyéki temetőkhöz kapcsolódik. Az egyik egy Tápé-lebői fülbevaló (3. kép 2), bronz öntvény, szórvány a Farkas tanyáról, és azonos körből származik, mint a lupkai te­kercselés nélküli fülbevalók. Tökéletesen azonos párhuzamát a bulgáriai Galicéből ismerem. 12 9 A másik fülbevalót már a négygömböseknél említettem: ez a tápé-malaj­doki 21. sír fülbevalója. Lehetetlen nem észrevenni kapcsolatát a csombordi filigrán­kúp csüngőjű fülbevalókkal. Csombord és Nyitra-Lupka kapcsolata pedig Chro­povsky számára is ismert volt. Ezek a filigránkúp csüngők az ablanicai félhold alakú fülbevalók csüngőin is jól látszanak. 13 0 Az egyre intenzívebbé váló balkáni kutatások meglepően sok adalékot szolgál­tattak a „sziget-jelenség"-nek látszó lupkai ékszerekhez. M. Ljubinkovic már 1970­ben felfigyelt arra, hogy a szerbiai és a Nyitra környéki 9. századi temetők között szoros kapcsolat van. Ennek okát „a szláv misszió független pannóniai püspökségé­ben" jelölte meg. 13 1 A lupkai ékszereknek nagyon közeli, néha az azonosságig menő rokonsága mutatható ki a bulgáriai Gradesnica temetőjében talált ékszerekkel. Nem­csak a tekercselés szokása figyelhető meg, hanem nagyon közeli párhuzamok vannak a csüngőkhöz is. 13 2 Főleg a csüngőkkel való nagy hasonlóság jelentkezik tekercselés nélkül a mihajlovoi és galicei temető ékszerei között. 13 3 A tekercselt díszítés előfor­dul a szerb Duna-mentén is, Vincaban, 13 4 Kljucon, 13 5 Más szoros egyezések is előfor­dulnak. A lupkai temető egyik félhold alakú függőjén a középső mezőt egy kör alakú díszítés tölti ki. Prahovoi párhuzamán három hasonló dísz van, de Gnezdovóba és Monastyrjokba szinte egyező darabok jutottak el. 13 6 Nyitrán vannak olyan fülbeva­lók, melyeknek ívét alul és belül gömb díszíti. Jellegzetességük az, hogy a karika alsó ívének külső gömbje egy lefelé szélesedő spirálhuzal tölcsérbe van belehúzva. E típus megtalálható Negotin környékén és Prahovóban is, de a bulgáriai Gradesni­cán is. 13 7 A lupkai 43. sír félhold alakú csüngőjén a keretelés hasonló az egyik grades­nicai lunula szegélydíszéhez, 13 8 bár morva körben is vannak hasonló készítmények. Nemrég közölt G. Fusek Nyitra-Chrenova 1. lelőhelyről egy magányos gyermek­12 8 Török 1962. 25. Török Gy. csupán annyit jegyzett meg erről a fülbevalóról, hogy Oberpfalzban általánosan elterjedt. P. Korosec szerint a karantán hajkarikák harmadik típusába tartozik, jellegzetessége az A alakú végződésbe kapcsolódó kampós másik vég. Korábbinak véli, mint a Bjelo-brdoi kultúra S végű karikáit: Korosec 1979. 187-188. A karantán hajkarikákon viszont nincs tekercselés. Köttlachban e karika fajta tovább él, és háromgömbös változatán előfordul a tekercselés: Pittioni 1943. 11. t. 7. Valójában már a késő avar brodski drenováci (Vinski-Gasparini-Ercegovic 1958. 17. t. 7-8.) és a Sopron-présház telepi te­metőben is (Tomka 1969. 60, 1.1. 3: 1. sír.) előfordul a tekercselt díszítés. Találkozunk vele Korinthosban is, olcsó bronz fülbevalókon, egy- és háromgömbös változaton is, amely teljesen azonos a köttlachival : Da­vidson 1982/87. No. 2014.: háromgömbös, No. 2017.: egygömbös. A karika alsó íve zártan tekercselt a gömbök között, és a gömbök két oldalán. Legújabban egészen jó minőségű rokon fülbevalópár került elő a 9. századi avar—szláv kaposvári temetőből is: Bárdos 1985. 5. ábra. 12 9 Vazarova 1976. 239. 149. ábra 8. 13 0 Dankanits-Ferenczi 1960. fig. 4.; Vazarova 1976. 170. kép 4. 13 1 Ljubinkovic 1970. 116. 13 2 Masov é. n. 9.; Masov 1979. 4. kép 9. 13 3 Vazarova 1976. 155, 153, 151, 149. kép. 13 4 Corovic-Ljubinkovic 1972. 51, 3. t. 6. 13 5 /яиЬотс 1983. 3. t. 7. 13 6 Chropovsky 1962. 11. t. h.;Jankovic 1983. 2. t. 8., Puskina 1987. 55. 1. kép 4. 13 7 Chropovsky 1962. 11. t. 2, 4.;/anWc 1983. 2. t. 4-5.; Masov 1979. fig. 5.4. 13 8 Chropovsky 1962. 18. kép.; Masov é. n. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents