Folia archeologica 42.
Mesterházy Károly: Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben II.
158 MESTERHAZY KAROLY között talán a legszebb darab (Ann. Jank. 80.). Karikájának pántja filigránnal díszített, fején pedig egy központi téglalap alakú rekeszt nyolc kis kerekded rekesz ill. kőberakás vett körbe. A másik, ma már ismeretlen helyen levő aranygyűrű a bodrogvécsi honfoglaló magyar temetőből származik. 9 6 Ezzel szinte teljesen egyező, de mégis szebbnek látszó aranygyűrű a MNM Szabolcs megyei, ismeretlen lelőhelyről előkerült szerzeménye. 4 7 A gyűrű (7. kép) széles karikája filigránnal díszített, feje aranylemezből készült, lapos dob, melynek felső lapja a dob palástjának négy kereszt alakban behajtott U alakú lemeze. Ezek a behajlított lemezek kettős, sodrott filigrándróttal vannak szegélyezve, és egy lóhere levelet rajzolnak ki. A belső filigránhurkokba egy-egy granulált gyöngyszemet forrasztottak, s így egy virágkelyhet idéz. A filigránnal keretezett üres dobban egykor kőberakás lehetett. A dob oldalára lemezes nyomott gömböcskéket forrasztottak, melyek sima drótkarikán ülnek. A gömböcskék közül ma csak hat van meg, egynek az alsó fele hiányzik, egynek a drótkarika aljzata van meg, két gömböcskének csak a helye látszik. A dob alját sodrott filigrándrót kereteli. A rusztikus, mégis elegáns gyűrű valószínűleg egy előkelő honfoglaló magyar (méretei alapján nő) sírjából származik. A negyedik aranygyűrű lelőhelye a „gátéri határ". 9 8 A karika pántját mindkét oldalon apró granulált pontsor utánzata szegélyezi, ezt két kalászmintába sodort filigrán sáv követi, középen apró körökből álló sor látható. A gyűrű fejénél mindkét oldalon három-három gömböcske ül a pánton. A gyűrű feje hengeres dob két sor csavart sodronnyal. A dob tövét spirálkúpokon ülő kis gömbkoszorú veszi körül (8. kép 1-4). Ezt is sírleletnek tartom. Egyszerűbb öntött változata Deszk D-temetőből került elő a 97. sírból többek között két Szt. István pénzzel. 9 9 A gyűrű karikája sajnos már hiányzik, színtelen üvegberakásos téglalap alakú feje viszont még őrzi az arany mintaképek spirálkúpos díszítését, csupán a bronz anyagból kétszeres méretre kellett nagyítani (8. kép 5-6). Az ezüstből készült jó minőségű példányok száma is jelentős: Hajdúsámson 1. sír, 10 0 Komáromszentpéter/Dolny Peter II, 10 1 Nagykövesd, 10 2 Hódegyháza/Jázo9 5 Hampel 1905. 51. t. 2. A gyűrű első közlése az 1884-es ötvösmű-kiállítás lajstromában a 27. oldalon No. 181. alatt népvándorláskoriként történt. Garam É. egy 6-7. sz.-i bizánci párhuzamra hívta fel a figyelmemet: Splendeur de Byzance. Europaeia 82 Hellas-Greece. Bruxelles 1982. 199. J. 3. Az ékkőkoszorús fejű gyűrűk azonban avarkori anyagunkból hiányoznak, másrészt honfoglaláskori sírokban is előfordulhatnak korábbi ékszerek, mint a jelenleg nem tárgyalt szabolcsveresmarti nyakláncdísz: Dienes 1961. 148. 9 6 Dókus 1900.45.6. kép. 9 7 MNM ltsz. 1889. 57. Vétel Jósa Andrástól, bizonytalan Szabolcs megyei lelőhelyről. Leltározáskor római korinak határozták meg. Súlya 11,84 g. Első közlése az ArchÉrt 9 (1889) 330. oldalán két nézetű rajzos ábrán. A képaláírás szerint népvándorlás kori. Ugyanez a rajz szerepel Hampel 1905. II. 58-59. és III. 50. t. 1 a-b képén, még mindig a leltárkönyvi lelőhely ismétlésével. Ez után érthetetlen módon Detta lelőhellyel közli Gerevich 1938, 245. és 261. t. 2. azzal az észrevétellel, hogy honfoglaláskori típust fejleszt tovább. A hibás lelőhelyet közli Kovács 1974. 43. és Arpádkorinak írja, miközben a helyes leltári számot közli. Talán egy kijegyzetelésnél „detto" jelöléssel szerepelt Gerevichnél, s ezt olvasták rosszul. A tévedésre már Kiss A. felhívta a figyelmet azzal a Lovag Zs.-tól származó megjegyzéssel, hogy a tárgy nem található a Középkori O. gyűjteményének leltárában: Kiss 1985. 251. MNM ltsz. 1951. 2. 1. vétel E. T. csongrádi tanítótól. Súlya 7,63 g. átmérője 2,4 cm. 9 9 Szőke 1962. 99.; közöletlen lelet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, ltsz. 53. 14. 186. 10 0 Déri Múz. Debrecen, elveszett, archív fotója maradt meg. 10 1 Dusek 1964. 9. ábra 6-7.; Klenoty 1988. 124. 10 2 MNM ltsz. 1913. 82. 2. leltárkönyvi rajz alapján, elveszett.