Folia archeologica 42.
Mesterházy Károly: Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben II.
156 MESTERH AZY KAROLY Mindkét végen bepödrött végű huzalkarperecek (15. típus). Számuk nagyon kevés. A magyarországi anyagban eddig nem tűnt fel jelenlétük, amit az is bizonyít, hogy sohasem kísérelték meg párhuzamaikat bemutatni. A legkorábban megismert darab Bjelo Brdoban került elő. Hampel csupán főbb jellegzetességeit emelte ki, nevezetesen azt, hogy a kerek huzal mindkét vége el van kalapálva lemezesre, és ezt a lemezt kifelé pödörték. 8 1 A halimbai 886. sír karperecét közölve Török Gy. nem ismerte fel e típust, és a hiányzó másik karperecvégre hurkot tételezett fel. így egy hurkos-kampós karperec típushoz kereste a párhuzamokat, s találta meg Köttlachban, miközben ott tényleg van egy ilyen példány. 8 2 A harmadik példány Nosa-Straza-ról való, és köznépi temető 11. századi leletei közé sorolja közlőjük. 8 Ő már felismeri a típust, és hivatkozik a bjelobrdoi párhuzamra, sőt egy másikról is hírt ad Mokrin lelőhellyel. 8 4 Dienes Szarvas-Tessedik utcából közöl újabb darabot. A szarvasi karperec a 10. század első felére keltezhető, ugyanúgy, mint a halimbai. 8 5 A baksi karperecről már korábban, a huroksorral díszített fülbevalóknál szóltunk (6. kép), itt csak megemlítjük. E karperecek balkáni eredetét a maticanei előfordulás is megerősíti. 86 A karantán-köttlachi körben viszont idegenek, ott még a karperecek is ritkák. 8 7 Filigránnal és granulációval díszített fejes gyűrűk [16. a) típus]. Már korán ismeretessé váltak a Svinjarevácon, Bjelo brdon és Klostarban talált példányok, melyeket a 10-11. századra kelteztek. 8 8 A csoport legszebb fülbevalóit viszont a későrómai korszakra keltezték, és Hampel az első csoportjában közölte őket. 8 9 Szerepelnek Szőke B. lelettípusai között is (Klostar, Fiad-Kérpuszta, Deszk-D temető, Bjelo brdo, Halimba, Svinjarevci, Ptuj). 9 0 A filigrános gyűrűket két nagyobb és egy helyi gyűjtésből elég jól ismerjük. A Szerbia és környékéről valókat V. Jovanovic (Cecan, Demir-Kapija, Maticane-Breg 7 db!, Orizari, Mihaljevici, Gomjenica, BiskupijaCrkvina, Svinjarevci, Ptuj-vár), 9 1 a Kárpát-medenceieket és néhány távolabbi párhuzamot J. Giesler (Ellend-Nagygödör, Fiad-Kérpuszta, Halimba-Cseres, PécsVasas, Gombos, Bjelo brdo, négy jugoszláviai lelőhely, Bulgáriából Lovec, Romániából Dinogetia-Garvan, Szovjetunió: Kopievka, Guscino), 9 2 a morvaországiakat B. Dostál gyűjtötte össze. 9 3 E körhöz kapcsolódik a Zalavár-vári és talán a szakolcai példány is. Saját gyűjtésünkből megduplázhatjuk a lelőhelyek számát. Elsőként a MNM aranygyűrűjét említjük, melyet már Hampel is közölt. 9 5 Ez valamennyi 8 1 Hampel 1907.159, 49. t. 3. 8 2 Pittioni 1943. 11.1. 8.; Török 1962. 26, 12. t. 8 3 Stanojev 1989. 372. ábra. 8 4 Stanojev 1989. 301. ábra. 8 5 Jankovich-Makkay-Szőke 1989. 448, 68. t. 39. 8 6 Jovanovic-Vuksanovic 1981. Y 245. lap: 10-11. századra keltezik;Jovanovic-Vuksanovic-Beric 1972.5. t. 8 7 Korosec 1979. 341. 8 8 Hampel 1907. 77. t., 43. t., 60. t. 8 9 Hampel 1905. II. 58-59, III. 50. t. 1-2, 51. t. 2. 9 0 Szőke 1962. 88-89.: bizánci kereskedelmi árut lát bennük, s földbekerülésüket all. századra keltezi. Ebben szerepe lehet a halimbai hiteles daraboknak, ahol a 359. sírban I. András pénzével együtt találták. E gyenge utánzat keltező értéke csak az utánzat keltezését segítheti, és aligha vonatkozik a finom ötvösmunkákra. Török 1962. 50. csak a ptuji párhuzamot ismerte. 9 1 Jovanovic 1976. 131-34. 9 2 Giesler 1981. 38, 111-12. 9 3 Dostal 1966. 58,12. kép. 9 4 Sós 1973. 18. t. 9.; Budinsky-Kricka 1959. 38. t. 15.
