Folia archeologica 42.
Mesterházy Károly: Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben II.
154 MESTERHAZY KAROLY öntvény Szob-Vendelinen is előkerült. 6 3 Giesler gyűjtését néhány külföldi párhuzammal kiegészíthetjük: Belgrád-erőd, 6 4 Lubicevac 30. sír, 6 5 Grabovica-Pozajmiste, 6 6 Prahovo és Kljuc 6 7, valamennyi a szerbiai Alduna mentéről. Prilep környékéről Potkuliból is közölnek egyet, 6 8 és a bulgáriai Gradesnicán is a jó utánzatokhoz tartozó darabot találtak. 6 9 A déli, balkáni párhuzamok sorát még biztosan növelni lehetne helyszíni gyűjtéssel, de lényegi változást nem ez idézne elő, hanem ha Morvaországban lelnének öntött változatokat, vagy gyakrabban fordulnának elő ÉNySzlovákiában a 9. századtól. De ott, miként ez Dostál könyvéből is kiderül 7 0, és mint azt Giesler gyűjtése is jól tükrözi, a 9. század második felétől a 10. század közepéig csak egyetlen öntött példányt regisztráltak. 7 1 Ezért lehetetlen a főleg Dél-Magyarországon, és ott is szórványosan előforduló szőlőfürtös függőket a nagymorva ékszerek utánzatainak tartani. E típus halimbai előfordulása sem morva hatással magyarázható. Az ún. szőlőfürtös fülbevalók öntött utánzatainak számos variációja is előfordul a magyarországi temetőkben. Valójában nem szőlőfürtösek, hanem különböző méretű gömböcskékkel díszített nemesfém fülbevalók utánzatai, melyeket az egyszerűség kedvéért, no meg a könnyebbség miatt is így neveznek, mert akkor nem is kell jó párhuzamaikat előbányászni a raktárak mélyéről. Minden igyekezetünk ellenére sem sikerült nemesfém párhuzamokat találnunk több öntött fülbevalóhoz (Pilin-Sirmányhegy 56. sír másik fülbevaló típusa 7 2, a sirmányhegyi 42. és 54. sír fülbevalóihoz, a szőregi homokbánya 38. sírjából előkerült, tkp. kevert típusú fülbevalóhoz: 3. kép 1), a szentes-szentlászlói temető 93, 108. és más sírjaiból származó fülbevalókhoz ). Fülbevalók három-bogyós öntött csüngővel (14. típus). A Magyar Nemzeti Múzeum Orsova környékéről vásárolt egy darabot (3. kép 8). Anyaga bronz, karikájának kissé háromszögű az alakja, a szárak közepén egy-egy gyúrűtag van. A kétoldali csüngős tag középső bogyóján vezették át a karika alsó ívét. Magyarországról hasonló darabot nem ismerek, de az Alduna mentén Szerbiában Kljucból, Prahovóból és Trajanov most-ról, 7 7 Bulgáriában pedig Gradesnicából 7 8 és Valcedramból is. 79 Hibásan ezeket is a szőlőfürtös függőkhöz sorolják. 8 0 6 3 Török 1956, 36. ábra 17. 6 4 Marjanovic—Vujovic 1986 a. 192. 6 5 Radosavljevic—Krunic 1986. 2. kép 3. 6 6 Ercegovic-Pavlovic-Minic 1986. fig. 4.2-3. 6 7 Jankovic 1983. 4. t. 1-2, 5. t. 14. 6 8 Mandic 1985.180-81, No. 242. 3. kép. 6 9 Masov é. n. 7. 7 0 Dostal 1966. 7 1 Giesler 1981. 99, Holice, Olmütz környéke. 7 2 Hampei 1907. 67. t. 3, 6. 7 1 Hampei 1907. 66. t. 3,67. t. 7 4 Bálint 1991. 93.; Kürti 1983.: 35. grafika b. tulajdonképpen a szőlőfürtös és bogyós fülbevalók alaki változata. 7 5 Széli 1941 a. VIII. t. A. 5-8, VIII. t. В 12. 7 6 MNM ltsz. 2/1927. 3. 7 7 Jankovic 1983. 3. t. 15, 3. t. 9-10, 3. t. 4. 7 8 Masov é. n. 8.; Masov 1979. fig. 4.6. 7 9 MilceV 1966. 335,1. kép. 8 0 Masov 1979. 37. szerint pl. Halimbán is van párhuzama, Jankovic 1983. 104—105. szerint pedig Nyitra-Lupkán és más helyeken is. Ez a típus sem Nyitrán, sem Halimbán nincs meg, bár kétségtelen, hogy a lupkai fülbevalók között sok a hasonló szerkezetű öntött kétbogyós, vagy nagyon tagok formájú csüngő. Hasonló rugalmasságot a különböző típusok összemosásában gyakran tapasztalunk más kutatóknál is.
