Folia archeologica 42.
Tóth Endre: Későrómai ezüstkanál Bajnáról
110 TÓTH ENDRE mindkét partjának körzetében. A korai császárkor sírmellékleteit a szórványos előfordulás és a mellékletek összetétele miatt nem lehet egyértelműen értelmezni. A tessini sírokban csak kis méretű, 7-10 cm-es, vékony, kereklapát példányok kerültek elő 9 2. Nemcsak ezeknek a kanalaknak a használata kérdéses, hanem a hiedelemvilágbeli háttér is vitatható. Annak ellenére, hogy a koracsászárkori kanalak kicsik, a tessini kanalak mégis inkább pipere-, mint evőeszköznek tarthatók: azaz nem ételmellékletadás részeként, hanem vélhetőleg toalettkellékként tették a női sírokba. A germán alaplakosságú tartományokkal ellentétben a Közép-Duna-vidéken ritka a kanálmelléklet. A koracsászárkorból a DNy-pannoniai temetőkből ismerünk néhányat. A sempeteri temető 70. sírjában egy 12 cm hosszú bronzkanalat találtak 93 10. ábra. Az emonai északi temető négy hamvasztásos sírjában találtak egy-egy kanalat 9 4 (341, 423, 594, 732.) Mivel kettőben tükör és csont varrótű is volt , a kanalak valószínűleg piperetárgyként kerültek sírba (11-12. ábrák). A korai császárkorból több kanálmellékletes temetkezést nem ismerünk Pannóniából. A 4. században sem szaporodik meg a kanálmellékletadás. Az 5 ismert sír százalékosan még kevesebbet jelent, mert amíg 1-3. századi sírt keveset tártak fel, későcsászárkorit annál többet. Ezekből pedig csak 5 sírból került elő kanál, részben olyan leletegyüttesben, amelyeknél legalábbis megkérdőjelezhető, hogy az eltemetett provinciális római lakos volt-e 9 6. A részben feltárt majsi temető 10—40 számú sírjából két kanál került elő 97 (9. ábra). A kisebbik csontból készült, a nagyobbik ezüst cochlear. A sírt Trebonianus Gallus, Traianus Decius és Valerianus érmek keltezik. A Keszthely-dobogói 4. századi temető 111. számú padmalyos sírja az egyébként csontvázas temető hamvasztásos sírja volt: a női temetkezésnek kanál melléklete is volt 9 8 (8. ábra). A rítus a helyitől eltérő etnikumra mutat. Nem más a helyzet a további két kanállal sem, amelyek Aquincumban, két gazdag sírból kerültek elő 9 9. Az 1863-ban az aquincumi katonavárostól délre gazdag kettős sírt találtak (,,A"-sír), amelyet III. Gordianustól Diocletianusig és Maximianusig terjedő érmek kelteznek 10 0. A kanál a férfisír melléklete volt (hossza 13,7 cm, a súlya 12,5 gr). A női sírban nem volt melléklet, csupán a kőládán kívül, a nő lábán volt egy összecsukható vasszék, bizonyítva, hogy a szék a sírban korántsem tartható kizárólagosan hivatali jelvénynek, amint arra H. U. Nuber is utalt 10 1. Ez a férfisír ezüstlemezes, niellós övvereteiről ismert, amelyek a Silistra-sackraui csoportba tartoznak 10 2. A birodalmi 9 2 Chr. Simonett: Tessiner Gräberfeld, Basel 1941, Liverpool Grab 33, 96.; Muralto Grab 2. 120.; Cadra, Grab. 4. 132.; Cadra, Grab 5. 138. Vignetto, Grab 20 185. 9 3 V. Kolsek: Vzhodni del anticne nekropole v Sempetru, Ljubljana 1976. 26, Taf. 25. 9 4 Lj. Plesnicar-Gec: Severno Emonsko grobisce, Ljubljana 1972. 202 (341. sir: cosmetic spoon); 215 (423. sir) 233 (594. sir); 252 (732. sir) A 341. és 732. számú sírokban. 9 6 Vö.: V. Lányi: Die spätantiken Gräberfelder von Pannonién, ActaArchHung 24, 1972, 53.9 7 Sz. Burger A., Rómaikori temető Majson, ArchÉrt 99,1972, 67, 25. kép. 9 8 К. Sági., Das römische Gräberfeld von Keszthely-Dobogó, Budapest 1981, 75.— 9 9 Römer F., A Buda környékén felásott római sírokról, ArchKözl 4,1864, 99-124. 10 0 Újabb publikáció: Sz. Burger A., Későrómai sírok Aquincumban, BudRég 25, 1984, 65-118. 10 1 H. U. Nuber, Kanne und Griffschale, 53. Bericht RGK 1972, 171-172. Lehet, hogy szék elsősorban éppen a nőket illette meg. Legalábbis a lectisternium és a sellisternium erre látszik utalni. Újabb lelet: T. Fischer: Römische Offiziersausrüstung im 3. Jahrhundert n. Chr. BayrVgbl. 53, 1988,167—190.; A fegyveres sírokhoz és az aquincumi sírok értékeléséhez lásd: ]. Werner, Römische Mantelfibel von Leuna, Jahresschrift mitteldt. Vorgeschichte 72, 1989, 121 —
