Folia archeologica 42.
Tóth Endre: Későrómai ezüstkanál Bajnáról
104 TÓTH ENDRE nalakat valóban az egyházközségek étkezésénél használhatták, azt az ún. antiochiai ezüstkincs kanalainak feliratából kitűnik: a kanalakon a tulajdonos neve (Bomnos) az eulogia tou hagiou Louka felirat olvasható. Az eulógia ez esetben ajándékként értelmezhető, mintegy az elfogyasztott étel jelzésére 7 4. Ma még nem látom eldöntöttnek a készletek 12-es darabszámának eredetét. Ügy gondolom azonban, hogy abban a tényben, hogy az asztali készletek 12-es (többszöröse ill. fele) száma a középkoron át máig megőrződött, abban az apostolok száma meghatározó volt. így érthető az is, hogy a 15. században még egyszer feltűnnek az apostol-kanalak : a Tudorok Angliájában egyik kanáltípus nyélvégén kis apostolszobrok állnak 8". Ez a megoldás kétségkívül a 12-es darabszám maradandóságának és inspiráló erejének a következménye. Végighaladva a kanálhasználat profán és szakrális, pogány és keresztény változatain, végül arról a második csoportról kell szólni, amelyhez a bajnai kanál is sorolható. Amint láttuk, a kanálhasználat változása egyrészt az étkezés átalakulásának következménye, másrészt a kanál jellege is megváltozhat: azaz a tárgy elveszthette eredeti funkcióját, vagy az legalábbis háttérbe szorult. Az egykori használati tárgy, az evőeszköz más feladatot (is) betöltött, azaz jelképes értelművé vált. Ezt az átalakulást akkor tudjuk bizonyítani, ha kimutatható a funkcióváltozás és az étkezéstől eltérő felhasználás, valamint a kanálhoz tapadó hiedelmek és szokások. Amíg az első kérdésre könnyű a válasz, a másodikra már kevésbé lehet egyértelműen és részletesen válaszolni, mert kevés a forrás és a tárgy kultúrtörténete kutatatlan. A kanál eredeti funkciója akkor szorul bizonyíthatóan a háttérbe, amikor már nem tudják evőeszközként használni. Ez akkor következik be, ha a kanállapátot már olyan mértékben díszítik, hogy az étkezésre, ha nem is válik teljesen alkalmatlanná, de felhasználását erősen korlátozza. Ügy gondolom, hogy a teljes felületén díszített kanállapátok már az átalakulás felé mutatnak: a használati eszköz dísztárggyá válik. Mi lehet ennek oka? Nem találtam adatot arról, hogy az ókorban a kanálhoz különös hiedelmek kapcsolódtak volna. Mivel azonban alapevőeszköz a tárgy és a közép- és újkorban - különösen német területen - igazolhatóan az evőeszközhöz fűződő hiedelmek sokasága 8 1 (házassági, születési ajándék, a keresztszülők ajándéka a gyermeknek, a tárgy elejtése és a halálhír, a kanál és az emberi élet megszakadásának jelzése) feltételezhető, hogy ezek vagy hasonlók némelyike a császárkorban is élő volt. Mindenesetre három körülmény a kanál jelképszerű használatára enged következtetni. Jól ismertek azok a források, főképpen Martialis epigrammái, 8 2 amelyekből megtudjuk: a kanál azok közé a tárgyak közé tartozott, amelyeket legalább is a Saturnáliák alkalmával egymásnak ajándékoztak a rómaiak 8 3. Nem tudjuk, hogy milyenek voltak ezek a kanalak. Kérdéses, hogy Martialis súlyadatai mennyire használhatók fel: ezek súlyosabbak a ránkmaradt kanalaknál. De a költő szövege megengedi a túlzó szóhasználatot. Mivel egyenként ajándékozták ezeket a kanalakat és nem kész7 9 M. Mundell Mango: Silver from early Byzantium. The Kaper Koraon and related Treasures, Baltimore 1986, 216-217; Az eulogia értelmezéséhez: A. Stuiber, Eulogia, RAChr VI 900. A „religiosa convivia"-hoz lásd még: J. Werner , i. m. Germ. 64, 1986, 476-477 8 0 Jackson 1982,122,131. 8 1 Haberland, Löffel: HwbAbergl. V 1317.; Kummer: Geschenk: HwbAbergl. III 718; Ua: Gewatter, Pate, HWDA III 800.; Eckstein: Essen, HWDA. II 1044,1051. 8 2 Martialis, epigr. V 19, 11-12.; VIII 33, 23. 24; 71, 9-10. 8 3 A Saturnaliához: Nilsson, Saturnalia, RE 2 II 1923, 204-5.