Folia archeologica 42.
Tóth Endre: Későrómai ezüstkanál Bajnáról
100 TÓTH ENDRE rendezte, esetenként a tálaló- és evőeszközökről is gondoskodni kellett: azaz kanálkészletre volt szükség. Az a tény, hogy ezeket a későantik kanalakat 12 darabos készletben állították elő, abban két körülmény is fontos szerepet játszott. Egyrészt a római mentalitás, amely már a császárkor elején - praktikus okokból kiindulva - meghatározta lakomarésztvevők kedvező számát 7 3, másrészt megvolt az emberekben a hajlandóság, hogy bizonyos számú asztaltársaságot mitológiai együtteshez hasonlítson 7 4 (Gráciák, kilenc Múzsa). A convivium résztvevőinek számát alapjában a rendelkezésre álló kötött számú hely döntötte el 7 5. Mivel a terítőasztalhoz három klinét tudtak felállítani, és mindegyik ágyon legfeljebb három ember fért el, ez meghatározta a résztvevők legkedvezőbb maximális számát. Hogy a rómaiak az elhelyezkedést mennyire komolyan vették - az ágyakon nem volt minden hely egyformán kényelmes - azt az egyes helyek elnevezése, sorrendisége és a helyfoglalási viták mutatják. Az irodalmi szövegekből az 5, 7, 9 fő látszik követendő létszámnak. Ennél nagyobb létszám - noha előfordul - már kerülendő. Ilyen a 12-es szám, amiről Augustus lakomáival kapcsolatban megrovóan írt Suetonius 7 6, nem is szólva arról, hogy Augustus és kísérete ezeken a conviviumokon a 12 fős istengyülekezet képében tetszelgett. Tehát az étkezések meghatározott résztvevőszáma és hasonlítása a mítoszbeli összejövetelekkel gyakorlat volt. Nincsen tehát csodálnivaló abban, hogyha a 4. század keresztényei étkezéseikhez, különösen a csoportos közösségi étkezésekhez saját vallásukból merítettek példát, és ezeket az összejöveteleket az apostolok lakomáival hasonlították össze. Ezt annál könnyebben megtehették, mert valószínűleg a sajátos antik mértékrendszerből következően a kanálkészletek eleve 12 darabosra készültek. Ennek a korai császárkorban közvetlen és közvetett bizonyítéka van. A már említett „Asia Minor"-i 12 darabos egyforma cochleariakészlet - ha kisérő lelet híján és a lelőkörülmények ismeretlensége miatt nem is tudnám a köztársaságkorra keltezni, de - a korai császárkornál aligha fiatalabb. A római súlyrendszer, a font 12-es osztásából (uncia) arra lehet gondolni, hogy a kanálkészítésnél egységnyi-fontnyi ezüstből 12 vagy 24 kanalat készítettek. Ámbár éppen a bajnai kanál esetében lehetséges, hogy egy fontnyi ezüstből 2x10 kanalat készítettek. A fennmaradt későantik leletek és a forrásszövegek alapján az bizonyított, hogy a kanalak tucatnyi mennyiségben készültek, tucatnyit ajándékoztak. Ezért gondolhatunk arra, hogy a későantik agapékon 12-es csoportokban vettek részt a keresztények és a 12 darabos kanálkészlet minden darabjára egy-egy apostolnevet véstek fel. Hogy ezeket az apostolneves ka7 3 J. Marquard, Das Privatleben der Römer, Leipzig 1886 2,1. 297-331. Mindenesetre a későköztársaságkorban és a koracsászárságban a kilences résztvevőszám látszik maximáltnak ; vö. : Lex coloniae Genetivae Iuliae sive Ursonensis, FIRA I, Florentia 1941,197-198. 7 4 Gellius, XIII 11,1-3. 7 5 A résztvevőszámot korlátozó törvények:/. Marquard i. m. 299; Mau: Convivium, RE IV, 1901, 1201-1207. 7 6 Suet. Aug. 70. 7 7 New York, The Pomerance Coll. Oliver 1977, 54. 7 8 A 12-es készletekhez és létszámhoz lásd: Martin 1984, Engemann 1972, 169.; E. Knögel, Schriftquellen zur Kunsgeschichte der Merovingerzeit, BJ 140-141, 1936, 45, 87. Az angiikai középkori készletekhez: Jackson 120.-; Természetesen nagyobb étkezéseknél az étkezőágyak és számának növelésével és a hagyományostól eltérő elhelyezésével a létszámot növelni lehetett: lásd például a 24 fő lakomáját ábrázoló mozaikpadlót: H. Banck, Ein spätantike Gastmahl des Mosaik von Duar-Ech-Chott. RM 88,1981, 329.144. Taf. 142. A 12 -es készletszámra mutat az a kanál is, amely en a September - felirat olvasható : Deus serva - amicum bonum (September: Lyon, az Arar medréből (CIL XIII 10 026, 71).
