Folia archeologica 41.
Mesterházy Károly: Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben I.
96 MESTERIIÁZY KÁROLY az oroszvári fülbevalót is, de az nem tartozik ide. 5" Legkorábbi ismert példányaik az ún. tokaji leletből származnak, melyek azonban hiányosak (5. kép 3 — 4). 51 Majdnem ép ill. hiányos pár került elő Gyulán. 5 2 A gyulai fülbevalón megmaradt egy gyöngydróttal és granulációval díszített csüngő is, ami jól jelzi, hogy nem láncos csüngő tartozik a típushoz (5. kép 1 — 2). A gyulai fülbevaló is ezüst, tehát még finom ötvösmunka. Alsó ívét két gyöngydrótsor közt kalász mintába sodort filigrán szegélyezi. Ugyanilyen sor osztja két félre a félhold alakú lemezt, melynek üres mezejét két-két virágszirom szerűen szétnyíló gyöngydrót kacs díszíti. A gyulai fülbevalók szinte pontos mását, de talán mégis gyengébb színvonalú párhuzamát a boljetini (Al-Duna mente, Djerdjap) kincsben leljük fel. Itt megtalálhatók a filigrán díszű ötvösmunkák és öntött változataik is. 5 3 A két magyarországi ezüst fülbevaló mellett egy arany is létezik. A máig közöletlen lelet Vésztőről származik, Csolt monostor ásatásából. 5 4 A fülbevaló, úgy tűnik, át van alakítva. Alsó ívén három felfüggesztésre szolgáló fül van, de a felső ív három csúcsában is füleket találunk, melyekhez három kb. 13 cm hosszú láncon különböző csüngők voltak erősítve. Ma csak kettő van meg belőlük. A felső ív csúcsai közül csak a középső valódi és eredeti. A két szélső eredetileg magasabban volt a középsőnél, és ezeket vízszintesen elvágták. Erre utal a szegély filigrán dísze, amely nem ér össze csúcsban, hanem az elvágásnál megszakad. A fülbevaló lemeze a szegélyen belül S alakú, kerek és más felforrasztott filigránhuzalokkal van díszítve, középen egy nagyobb ovális, ettől kétoldalt egy-egy kisebb ovális foglalattal. A jobb oldali foglalatból hiányzik a kőberakás. Utoljára tehát éppen fejjel lefelé, az egykori csüngős díszek karikáiba fűzött újabb karikával használták, esetleg hozzávarrták egy díszes pártához. Ez az igazi fejedelmi lelet már a 11. században került a földbe, de valószínűleg még 10. századi ötvösremeket alakítottak át újabb használatra. Még a Csolt-monostori függőnél is szebb a szintén aranyból, finom ötvösmunkával készült, filigránnal és granulációval gazdagon díszített sirmiumi (Mitrovica) fülbevaló. 5 5 Már az eddigi párhuzamok is inkább a bizánci eredet mellett szóltak, mint az állítólagos nagymorva hatás (import, zsákmány) mellett. 5 6 De a további rokon darabok végleg meggyőzhetnek eredetükről, még ha Bizánc területéről nem is ismerünk ilyen darabokat. Elsőként a bulgáriai párhuzamokat soroljuk fel. A boljetini és gyulai fülbevaló nagyon közeli párhuzamai az ablanicai temetőben kerültek elő. 5 7 Ezek még ezüstből és filigrán munkával készültek. Hasonlóképpen ezüst példányok kerültek elő Misevsko temetőjének 27. sírjában is. A középen függőlegesen osztott lemez mindkét oldalán kerek ezüst drót karikák díszítik a lemezt, alsó ívéhez pedig két hosszú csepp alakú csüngő 5 0 S Zőke 1962. 50. 5 1 Натре/ 1905. II. 492. 5 2 Bakay 1978. 64. t. 34-35. 5 3 Ercegovié — Pavlovié 1967. II. t., Ercegovié —Pavlovié 1969. 86, 3 —3a kép. A boljetini fülbevalókon a csúcsokat nem bogyó zárja le, hanem tekercselt drót, és az alsó ívhez is tekercseléssel erősítették a csüngőt. A közvetlen kapcsolatot Bakay 1978. 174. ismerte fel. 5 4 Juhász 1976. a kiállítási katalógus hátsó borítóján. 5 5 Ercegovié—Pavlovié 1969, 92, 12 —12a kép. 5 8 Szőke 1962. 50., Dostal 1965. 384. 5 7 Vazarova 1976. 282, 175. kép., Stenum 1989. 90.
