Folia archeologica 41.

Biró-Sey Katalin: Borsod megyei római éremleletek és szórványok

BORSOD MEGYEI RÓMAI ÉREMLELETEK 63 idősebb Faustina denáraiból van a legtöbb. Vespasianus és Traianus között uralkodó császárok pénzéből azonban nincs a leletben. A lelet császáronkénti megoszlását az alábbiakban adjuk: Vespasianus 2 Traianus 8 Hadrianus 17 Aelius 1 Antoninus Pius 21 Faustina 16 II Faustina 8 Marcus Caesar 4 Marcus Aurelius 9 Lucius Verus 1 Commodus 7 Septimius Sev. 1 Összesen 95 A Vespasianus dénárok a 69—70, illetve a 73. évből valók. Ez után 30 év hiátus következik,majd Traianus 103—111 denarai már több példányosak (kat. 12—16). Ettől kezdve már folyamatos évről-évre a veretek előfordulása. 176 után ritkulnak a pénzek (kat. 94—104). Commodus uralmának végén, 187 után néhány évi kiesés után a 192 és 193 évből valók a lelet záró darabjai (kat. 103, 104). A legutolsó dénár már az új császáré Septimius Severusé a 193 évből való, uralkodásának kezdetéről. Mindkét Faustina pénzéből, különösen az idősebbtől van sok, zömmel consecratiós veretek, tehát halála — 141 után kerültek kiverésre. Bár újabban az éremleletek földberejtését nem próbálják mindenképpen háborús eseményekhez kapcsolni, belső nyugtalanság is elegendő ahhoz, hogy a polgárok értékeiket biztonságba helyezzék. Azonban ez az éremlelet egy olyan „leletsorozatba" illik bele, hogy mégis feltételezhető, hogy háborús események kapcsán került, illetve kerültek földbe. A markomann háborúk befejezése után megkezdődött a limes újjáépítése, de ezt megzavarta a gótok vándorlása, amely a Kárpát-medencében is népmozgalmakat idézett elő.

1

1 így háborús eseményekkel lehet számolni a 180-as évek végén. A 190-es években — a miskolci lelet záródása 193-ra tehető — az Al-Duna, Dnyeszer és Dnyeper vidéki népmozgalmak, amelyek főként Dácia felé irányultak, kiterjedtek a Kárpátmedence többi részére is. így ezzel hozhatók kapcsolatba az alföldi éremleletek Elek,

1

2 Tiszaföldvár-Ókincsemhegy

I:

i, Mende

1

4 illetve a miskolci lelet.

1

5 1

1 Pannónia 1990, 41 -42. 1

2 NK 1940, 65. 1

3 NK 1942, 66. 1

4 NK 1914, 71. 1

4 Pannónia 1990, 42. Fitz Jenő ehhez a leletsorozathoz kapcsolja a Lozsád-i (NK 12/1913/ 114 — 115/ és a Kecel-i éremleleteket is. A Lozsádi lelet azonban nem egyértelműen e korra vonatkozik, hiszen egy III. Gordianus niceai veret is volt benne és korábbról római köztársasági dénárok. A lelőkörülmények ismertetéséből úgy tűnik, hogy inkább Lozsád környékén összegyűjtött szórvány érmekről, mint kincsleletről van szó. A Kecel-i leletnek pedig jóval később kellett földbe kerülnie, erre utal a dénárok rendkívüli kopottsága. (Biróné Sey K.: A keceli éremlelet. Cumania 9 (1987) 29.