Folia archeologica 41.

Fehér Géza: Két oszmán-török kőfelirat a Magyar Nemzeti Múzeumban

OSZMÁN-TÖRÖK KŐFELIRATOK 197 Oh Isten! Oh Teremtő! vára (?) Székesfehérvár. О méltósága Sahbáz pasa idejében Az 1070. évben (= 1659. IX. 18.-1660. VIII. 8. között) Mindez sovány eredménynek tűnhet, mégis a rongált felirat hiányos megfejtésében is értékes adatokat nyújt. Pontosítható ugyanis, hogy Sahbáz pasa, aki Székesfehérvár legfőbb parancsnoka lehetett, mikor fejtett itt ki várépítő tevékenységet. Az Érdy János által 1848-ban említett „Sétatér" a Budai Kaputól északra eső terület volt, amelyet napjainkban a Várkapu-, Március 15. utca, valamint a Dózsa György tér határol. A vár északi falát már 1602-ben megújították, a nyugati falát pedig 1658 — 1663 között folyamatosan javították.

6 Az 1659/60-as várépítkezés tehát a Budai Kaputól nyugat felé eső várfalszakaszra terjedhetett ki. Ide építhették be — a napjainkban már hiányos szövegű — emléktáblát is. A rövid és hiányos felirat a fentiek mellett azért is fontos, mert ismeretében teljes biztonsággal kizárhatjuk az 1958-ban megfejtett vésett oszmán-török felirat székesfehérvári származását. Ez utóbbinak szövege, évszáma, a felsorolt nevek értékes adatok, amelyek mind a budai vár Szijávus bástyájának (3. ábra) 1649. évi létesítésére utalnak.

7 A feliratban említett Szijávus vezér 1648. III. 29.— 1650. VIII. 6. között volt budai pasa, a vilajet kormányzója. A két várban folytatott építő tevékenység vizsgálata, székesfehérvári viszonylatban Sahbáz pasa, a budaiban viszont mir liva Musztafa pasa és mir alaj Dzsáfer Musztafa bej történelmi szerepének tisztázása a jövő kutatásra vár. r' Fodor P., Török várerődítési munkák Magyarországon. Hadtört. Közi. XXVI. (1979) 3. 390. Ezt az adatot Gerelyes Ibolyának köszönöm. 7 Fényképét Tihanyi Bencének köszönöm.