Folia archeologica 41.

Fehér Géza: Két oszmán-török kőfelirat a Magyar Nemzeti Múzeumban

OSZMÁN-TÖRÖK KŐFELIRATOK 195 A múzeum vezetője török kövekről összeállított jegyzékének szűkszavú és pontatlan adatai miatt,

2 főként pedig azért, mert a Magyar Nemzeti Múzeumnak egy másik — nagyon kopott, ezért megfejthetetlennek vélt — török feliratos kőtábláját figyelmen kívül hagytam, téves eredményre jutottam. A vésett feliratú kőtábla budai származtatása lett volna kézenfekvő, amit azonban akkor — közelebbi adat hiányában — már csak azért sem mertem megkockáztatni, mert Szijávus vezér a hatalmas budai vilajet kormányzójaként Székesfehérvárt is uralta. Említése tehát innen származó feliratos kőemléken sem lett volna váratlan és meglepő. A kőtábla székesfehérvári eredetét tehát csak úgy lehetett volna teljes biztonsággal kizárni, ha a feliratban a vezéren kívül szereplő másik két személyt (a tartomány kormányzójának közvetlenül alárendelt mir livát, azaz szandzsák bejt, valamint segédét, a mir alajt, más néven alaj bejt) ismert okleveles adatok kötötték volna Budához. Ilyenekkel azonban mindeddig nem találkoztunk, de a kőtábla felirata sem utal az általuk irányított építkezés helyére. Az Érdy János-féle 64/1848. 7. leltári számú székesfehérvári — várfalba illeszthető — török emléket tehát a korábban figyelmen kívül hagyott rongált domborított feliratú kőlapban kellett keresnünk. (2. ábra) A nagyjából négyzetes szürke mészkőlap 64 cm magas, 62 cm széles, 22 cm vastag. Vésett keretben domborított ötsoros arabbetűs hiányos felirata: 2 Magyar Nemzeti Múzeum. Kalauz a Régiségtárban (16. kiad. Bp. 1912.) 15-16. 274 — 281. tétel. Érdy János a leltárkönyvben tévesen sírkövet említ, így én a vezető 274. tételére gondoltam. Az 1958-ban megfejtett felirat (FA X. 274) azonban inkább a vezető 279. sz. a. tételével hozható kapcsolatba: „Eredeti felirat egy épületről. Dicsérő ének, melyben Dzsáfer költő Mehmed-Khán szultánt dicsőíti, 1689-ből (török szám. sz. 1101-ből)". Sajnos, mind a szöveg, mind az évszám olvasása téves. Mehmed kán szultánt valóban említi a felirat, Dzsáfer költő helyett azonban a valóságban Dzsáfer Musztafa mir alaj bej szerepel. Az állítólagos 1101. (= 1689. II. 2, —1690. IX. 5.) évszám pedig már nem vonatkoztatható az 1648 —1687. között uralkodó IV. Mehmedre. — A kő kiképzése valóban azt tanúsítja, hogy eredetileg falba építették be, ahonnan később kibontották. 3 A ,,vár" jelentésű szó olvasása valószínű, azonban a hiányok miatt a sort megfejteni nem sikerült. 4 Rövidített forma: „Belgirad" (= Fehérvár) szó hiányzik. L. Redhouse, Sir James W., A Turkish and English Lexicon. Constantinople 1921. 382. 5 Redhouse, i.m. 1014: Long duration and continuence. - . I.V. ^ 13*