Folia archeologica 41.

Parádi Nándor: Mátyás címeres kályhacsempe lelet a Magyar Nemzeti Múzeumban

156 PARÁDI NÁNDOR hagyatékából a mienkkel egyező Mátyás címeres kályhacsempe bal felét ábrázoló fényképnegatív és fénykép vált előttem ismertté.

1

7 A fényképen, a csempe alsó sarkáról leolvasható leltári szám alapján a Darnay gyűjtemény leltárkönyvéből meg lehetett állapítani, hogy ez a csempe is Csabrendekről származik. Leltározása a Szentgyörgyössel egyszerre történt és a leltárkönyvbe egymásután leltározták be.

1

8 A kályhacsempe címerképe és a mellette levő indás virágos díszítése teljesen azonos a mienkkel,

1" a háromszögsorral ékített keretezése azonban szélesebb, s ez okozza a méretbeli különbséget (6. ábra 5.).

2

0 A Szentgyörgyössel összetartozását jelzi az is, hogy mindkettőnek egyforma, háromszögsoros keretezése van. A Veszprém megyei Régészeti Topográfia munkái során a mai Csabrendek falutól K-re, a Pusztaszentegyházi dűlőben levő középkori templomromtól DNy-ra, a Csabi sűrűnek nevezett dombtetőn, a középkori Alcsab falu helyén terepbejáráskor épülettörmelék között kályhacsempe töredékeket is találtak. Ezek az alábbiak voltak: a.) kis rozettás, leveles-indás fél kályhacsempe- b.) áttört kályhacsempe két töredéke, melynek a vastag széle két-, íves kiágazása pedig egy beböködött pontsorral díszített, c.) kályhacsempe szélének töredéke háromszögsoros kereteléssel.

2

1 Ha most a Csabrendekről származó darabokat a külsővati kályha csempéivel hasonlítjuk össze, azt látjuk, hogy mindegyik egyezik vele; arra kell tehát gondolnunk, hogy itt is a külsővatihoz hasonló kályha állt. A terepbejárás során talált töredékeket is figyelembe véve azt is kijelenthetjük, hogy a Mátyás címeres 1

7 E fontos fényképnegatívra és a róla készített fényképre Holl Imre hívta fel figyelmemet. Baráti segítségét ezúton is köszönöm. ,

8 A sümegi Darnay Múzeum leltárkönyve. Porcelán és faience gyűjtemény. Nyilvántartási száma 72.68.59. Múzeumtörténet (Keszthely, Balatoni Múzeum). A Mátyás címeres kályhacsempe leltári száma 1037. Leltározásakor „2 db törve" szöveggel és 16x16 cm. nagyságúnak írták le. A keszthelyi múzeumba átszállítása utáni újraleltározásakor két, egymásutáni tételben (13 486 és 13 487 leltári számon) szerepel. A 13 486-os mérete 167x95 mm, a 13 487-esé 83x73 mm, az utóbbinál zárójelben megjegyezve, hogy a 13 486-oshoz tartozik. Mindebből az derül ki, hogy a kályhacsempe két darabra törött volt. 1941. februárjában, amikor Bálint Alajos Keleti Miklós kassai fényképésszel a Darnay gyűjtemény kályhacsempéit lefényképeztette, úgy látszik, hogy a Mátyás címeresnek csak a nagyobbik (167x95 mm-es) töredéke volt meg. A Darnay Múzeum leltárkönyvébe a Mátyás címeres után 1038-as leltári szám alatt a Szent Györgyös csempét leltározták be, 18x18 cm-es mérettel. A következő, 1039 — 1045 leltári számok alatt „6 ékítményes hiányos kályhacsempe" szerepel, méretek nélkül. Mivel ezeket a töredékeket közvetlenül a Mátyás címeres és a Szent Györgyös után leltározták, s a lelőhelyük is Csabrendek, biztosnak vehetjük, hogy egyszerre és egy helyen kerültek elő és egy kályhához tartoztak. „Ékítményes" jelzőjük arra utal, hogy díszítettek voltak. Kár, hogy a keszthelyi újraleltározásukkor még ennyit sem (13 488 a-e., több darabban, méretek nélkül) írtak róluk. — A Mátyás címeres kályhacsempére a sümegi Darnay Múzeum leltárkönyvi beírása alapján Németh József már régebben hivatkozott, Németh 1960, 189 — 190. A „2 db törve" bejegyzést két Mátyás címeres kályhacsempére értelmezte. 1

9 Mindkét kályhacsempén a címer magassága 12,3 cm, szélessége 8,5 cm. 2

0 E megállapításunkat a két csempe keretezésének különbségéből eredő méretkülönbség is alátámasztja. A Nemzeti Múzeumi magassága 15,4 cm, a csabrendeki — a keszthelyi múzeumi újraleltározási méretet pontosnak véve — 16,7 cm. A Nemzeti múzeumi szélessége 15,6 cm, a csabrendeki kikövetkeztetett szélessége 16,8 cm. Ehhez még hozzátehetjük; a csabrendekivel egyező keretezésű külsővati Mátyás címeres mérete csaknem ugyanennyi: Magassága 17 cm, s szélessége 16,7 — 16,8 cm. Ilon — Sabján 1989, 107. 2

1 MRT 1970, 49., 10. kép 24-25, 28.