Folia archeologica 41.
Vörös István: Kutyaáldozatok és kutyatemetkezések a középkori Magyarországon I.
KUTYAÁLDOZATOK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 137 7. Fenékpuszta (Zala m.) — 10 (?) — 12. század. A római erődítmény K-i területén három Árpád-kori házat tártak fel. 64 Az egyik ház DK-i sarkában — a ház bejáratához közel — a padló alatt egy bal oldalán fekvő nagy méretű kutya csontváza került elő. A fenékpusztai Árpád-kori ház építési kutyaáldozatát — a leletet közlő régész és az arehaeozoológus következetesen — „honfoglalás kori" kuvasznak határozzák meg. 6 5 8. jánoss^állás — Katonapart (Csongrád m.) — 11 — 12. század. A jánosszállási Árpád-kori településen feltárt 23. sz. gödörben — az ásató régész megfigyelése szerint — egy derékban kettévágott kutya koponyája és mellső részének csontjai kerültek elő. 6 6 A jánosszállási kettévágott fél kutyacsontvázleletben Bálint Cs. a „kutyaeskü" szokásának régészeti emlékét látta, és a települést egy ilyen eskü megtartása színhelyének gondolta. Tanulmányában impozáns történeti és néprajzi adatokat sorakoztat fel a „kutyaeskü" értelmezéséhez. 6 7 A jánosszállási kutyamaradványokat megvizsgálva 6 8 egyértelműen megállapítható, hogy a 23. sz. gödörben egy teljes kutyacsontvá^ volt, rajta semmiféle vágás, hasítás nyomai nem észlelhetők. A kutyacsontváz a bal oldalán feküdt közelítőleg Ny—K-i tájolásban, a feje azonban nem a bal oldalán, hanem a jobb oldalán közvetlenül a mellső lábak és a szegy előtt feküdt. Feltételezhető — és a sérült nyakcsigolyák ezt látszanak igazolni —, hogy a jánosszállási kutyát az eperjesihez hasonlóan megfojtották, és a kiakadt-eltört nyakcsigolyák tették lehetővé a fejnek természetellenes kifordulását. A kutya csontvázát a 23. gödör D-i részébe ásott újkori árok bolygatta meg. 6 9 Ez téveszthette meg az ásató régészt. A kutyacsontváz caudális része nem veszett el, azokat mind begyűjtötték. 9. Kardoskút— Hatablak (Békés m.) 12. század. Az Árpád-kori falu feltárt részén három helyen került elő részleges kutyacsontvá1, a gazdasági épületet körülvevő árok D-i részén 7 0, 2, a földbe ásott ház ÉNy-i sarkában levő ovális „b" gödörben („éléskamra"), 3, a II. szelvény K-i felén. 10. Sálj— Lator (orsod-Abaúj-Zemplén m.) — 10-11. század Mesterházy K. ásatása. A kora Árpád-kori településen 1975-ben az I. szelvény 1. házban egy kutyakoponya; 1988-ban a II. szelvény 20. gödrében egy kutya csontváza feküdt. 11. Szarvas— Rózsás (Békés m.) 10—12. sz. Kovalovszki j. ásatása. Az Árpád-kori faluban az 1. házban eg/, a 2. veremben kettő kutya-fej (koponya-mandibula) volt. Az 1. és a „C." veremben egy-egy részleges koponyás kutyacsontvᣠfeküdt. A 2. sz. kemencében egy lúdkoponyát és egy kutya caninust helyeztek el! n 5 Matolcsi 1982 284, 101-102. ábra; Matoicsi - Sági 1983. ,i e Bálint 1971 299, 5-7. kép. 6 7 Bálint 1971 306 - 309, 312 - . 11 8 Az 1969. 06. 05-én feltárt kutyacsontváz a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Archaeozoológiai Gyűjteményében van, Ltsz.: 79.249.1 —67. (80 db maradvány). A csontváz tanulmányozásának engedélyezéséért Bálint Csanádnak, a gyűjteményi előkészítéséért Takács Istvánnak tartozom köszönettel. 0 9 Bálint 1971 299, 5-6. kép. 7 0 Méri 1964 34.
