Folia archeologica 41.

Vörös István: Kutyaáldozatok és kutyatemetkezések a középkori Magyarországon I.

FOLIA ARCIIAEOLOGICA XLI. 1990. BUDAPEST KUTYAÁLDOZATOK ÉS KUTYATEMETKEZÉSEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON I. VÖRÖS István 1. ÁRPÁD-KORI KUTYAÁLDOZAT EMLÉKEI FANCSIKÁN Az Árpád-kori eredetű elpusztult Fancsika falu Hajdú-Bihar megye É-i részén, a Nyírség Szabolcs megyével határos területén feküdt. Temploma, temetője és belső telkei egy nagy kiterjedésű homokdombra települtek. A falu első ismert okleveles említése 1273-ból való.

1 A falu a török támadások következtében a 16. század végére elnéptelenedett és elpusztult. A Fancsikai-telek területéről 1956—57-ben kerültek először leletek a debreceni Déri Múzeumba.

2 A templom helyétől É-ra cca. 500 m-re, a Diószegi út mentén levő homokdombon 1969-ben homokkitermelés közben számos 12—13. századi kerámia és vaseszköz lelet mellett öt nagy cserépedény is előkerült, ezek közül háromban kutyakoponya volt.

:

i A leletmentést Mesterházy K. végezte, de hitelesítő ásatás nem történt. Elmondása és leírása alapján tudjuk, hogy az edények 50—60 cm mélyen voltak külön-külön elásva, és a gödrök között tűzhelyfoltok voltak megfigyelhetők. A 12—13. századra keltezett leletegyüttest kultikus kutyatemetkezésnek határozta meg.

1 Módy Gy. 1982-ben feltárta a 12. század közepére keltezhető templomot, és a körülötte levő temető egy részét. A félköríves szentélyű kőalapozású templom 10,6 m hosszú és 5,3 m széles. A templom körüli temető D-i részén feldúlt sírból S-végű hajkarika; egy másik sírból pedig III. Béla korai pénze került elő.

5 1 Mesterházy 1975b; Módy 1983. 2 Kralovánszky 1965, 37. 3 Mesterházy 1970a. 316; Mesterházy 1970b 62; Mesterházy 1975a 104. A lelőhely tévesen „Hajdúböszörmény" közelében szerepel Bálint 1971. 305. 20. jegyzet. 4 Mesterházy 1970b 62; Mesterházy 1975a 104; Mesterházy 1975b 229, 255. A leletekre Mesterházy Károly hívta fel a figyelmemet, melyért ezúton is szeretnék köszönetet mondani. A cserépfazekakról készült fotókat a debreceni Déri Múzeum készítette el, ezekért M. Nepper Ibolyának és Sz. Máthé Mártának tartozom köszönettel. 5 Módy 1983 89, alaprajz 90; M. Nepper-Sz• Máthé 1986 39-40.