Folia archeologica 41.
Mesterházy Károly: Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben I.
BIZÁNCI EREDETŰ MAGYAR SÍRLELETEK 107 Az egyetlen magyarországi karperec, amely ilyen módon van díszítve, Baksról származik (elpusztult középkori falu Mindszenttel szemben a Tisza jobb partján). 12 3 A karperec mindkét végén S végű, és karikája teljes hosszában díszített. A karperec formailag is balkáni eredetű, mint majd látni fogjuk később. Itt díszítése miatt foglalkoztunk vele. Egy állítólag Pálmonostoráról származó karperec lelőhelyét nem sikerült tisztázni, a méretarányos fényképfelvétel szerint azonban fülbevaló. 12 4 E típus eredetével kapcsolatban Gieslerrel értünk egyet. Készítési helyük az Alduna vidéke is lehet, ahonnan importként kerültek Magyarországra és tovább. Fülbevalók belső ivükön holdsarlóval. Magyarországon összesen két lelőhelyük van. A legismertebb Székesfehérvár-Demkóhegyről származik (4. kép 3, 5.), öntött ezüst. Az alsó íven jól látszik a finom ötvösmunkákról ismert négy ráforrasztott huzal utánzata, a félhold belsejében a gyöngydrót motívuma és a karika alsó ívéhez tartozó egybemosódó szőlőfürt. Az alsó, megvastagított ívet egyegy bogyó zárja le. 12 5 A kevésbé ismert példány Szeged-Öthalomról való. 126 Főleg Bálint kétszeres méretű fotóján jól látszik, hogy bár típusban egyezik a székesfehérvárival, annál jóval finomabb, és részletekben gazdagabb öntvény. A karika alsó ívét váltakozó sima drót és gyöngydrót utánzat díszíti, a félholdat gyöngydrót utánzata szegélyezi, az alsó ív végén granulált gyöngykoszorú utánzata látható, a szőlőfürt pedig láthatóan szemekre bomlik. Bálint csupán négy párhuzamát említi, de köztük van az egyetlen nagyon közeli öntött változat Gomjenica 21. sírjából. 12 7 Még egy durvább bronz öntvényt ismerek a szerbiai Aldunáról, de azon is jól látszik a karika alsó ívén levő filigrán vagy gyöngydrótsor utánzata, a szárvégek granulált gyöngykoszorúja. A belső félhold kicsi és elnagyolt. Lelőhelye Kljuc. 12 8 A jugoszláv kutatás általában nem tesz különbséget a szőlőfürtös függők között, és egészen más típusokat is felsorol ezek (a félholdas díszűekről van szó) párhuzamaiként, pl. a trilji vagy a velika gradestei leletet, 12 9 ahol természetesen nincsenek meg jelen típusaink. Ebbe a hibába beleesett B. Dostál is, aki egy Brno-Lisen melletti granulált példány (talán az egyetlen ilyen fajta Moráviában) öntött változatának tekinti nemcsak a székesfehérvári, de egyéb halimbai fülbevalókat is, és ezek előnyomulását látja bizonyítottnak dél felé egészen Dinogetia-Garvanig (mondanunk sem kell, ott sincs meg ez a típus). 1 3" Pedig a valóság éppen az ellenkező. Ezek a fülbevalók ha nem is mutathatók ki Bizánc központi területeiről, de Bulgáriából és Jugoszláviából bő sorozatukat lehet összeállítani. 1976-ig majd minden darabot felgyújtott V. Jovanovic. 13 1 Erre alapot a rigómezei (Kosovo polje) Cecan hegyen talált sírlelet szolgáltatott. Anyaga ezüst, a félhold sima ezüstlemez, melynek egyik oldalán kettős gyöngydrótszegély van és a belső mező is díszített. A karika 12 3 Széli 1941 b. 38.1.1, 4. 12 4 Szabó 1938. 29. No.66. 12 5 Bakay 1966. 30.t.l, 4., Szőke 1962. 49-50.9.1.18. Натре/ 1907. 204. 85. t. 12 G Kürti 1983. 15. fénykép g, h., Bálint 1991. 192.49. kép 2. 1 2' Miletic 1967. 29.1.17. 12 8 Jankovic 1983. 102-103. 4.t.5. 12 9 Jankovic 1983. 102. Dostál 1965. 387, 3. kép 1. 13 1 Jovanivoc 1976, 123-41, 145.
