Folia archeologica 41.

Mesterházy Károly: Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben I.

BIZÁNCI EREDETŰ MAGYAR SÍRLELETEK 105 és a végen háromlevelű díszítés látható. 10 5 Párhuzamait nem ismerem, kora is bizonytalan. A lelőhely jelzi, hogy déli szláv készítmény lehet (6. kép 6.). 10 5 Alsó ívükön huroksorral díszített fülbevalók. Többnyire fülbevalókon fordul elő ez a díszítés. Előbb Giesler, majd Minic foglalta össze ezen ékszerfajta típu­sait és elterjedését, mindketten Davidson korinthosi karikáinak ismeretében. 106 Giesler négy magyar temetőben találta meg leggyakoribb változatukat (Halimba 258. sír, Pilin-Sirmányhegy 74. sír, Székesfehérvár-Rádiótelep 26. sír, Szomo­tor). Megállapította, hogy Magyarország felől terjedt el viseletük szokása Kött­lachban és Thunau am Kampban, azaz nyugat felé egészen Baselig, észak felé a lengyelországi Buczekba, Legniczaba, stb. Legdélibb lelőhelye, Korinthos alapján déli importnak tartja, ennek megfelelően megkereste bulgáriai (Dőlni Lukovit), macedóniai (Demir Kapija), horvátországi (Split) és szerbiai (Bres­tovik) lelőhelyeiket is. Ezek alapján nem fogadja el Corovic-Ljubinkovic néze­tét, aki N. Miletic-tyel együtt köttlachi eredetűnek véli e fülbevalókat. Giesler szerint a bizánci kultúrkör sajátja ez az ékszerfajta. 10 7 D. Minic bemutatja a különböző ékszerfajtákat is, amelyeken előfordul a huroksoros díszítés. Első típusa az egyszerű hajkarika, a második az S végű hajkarika. A többi ékszer már bonyolultabb, különleges fémhuzal hurokrendszerrel díszített, mint pl. a make­doniai huroksoros csüngőjű fülbevalók, vagy a korinthosi megfelelőik. 10 8 A ma­gyar temetőkben főleg S végű hajkarikán fordul elő a díszítés, az említett négy lelőhelyen kívül Sellye 46. sírban Szt. László pénzével, 10 9 Majson a 259. sírban, 110 Pusztaszentlászló 155. sírjában, 11 1 Rákospalota-Püspökvilla és Hajdudorog-Teme­tőhegy 57. sírjában, 11 2 Tiszalök-Kisvajasdomb 70. sírban, 11 3 és Kiskeszi/Male Kosihyban. 11 4 A halimbai 258. sír (4. kép 4), ahol a temető szélén, II. Béla pénzé­vel keltezett sír szomszédságában találjuk, a sellyei és pusztaszentlászlói leletek alapján főleg all. század végén fordulnak elő. Az egyetlen arany példány Sur­dukról származik. 11 3 További szerbiai lelőhelyek: Vajuga-Pesak 77. sír, 11 6 Kor­bovo, Dubovac, Petrovcic az Aldunánál, Negotin környéke, Tekija és Galam­bóc közötti ismeretlen lelőhely, Novi Pazar, Macvanska Mitrovica. 11 7 Horvát­országi lelőhelyek: Nin-Zdrijac 93. sír, 11 8 és Kasic-Mastirinama 66. sír templom körüli temetőből. 11 9 Boszniából és Hercegovinából további három lelőhelyet sorolhatunk fel: Zupca, Mahovljani, 12 0 Alihaljevici 72. sír, 12 1 Makedoniából pedig a Prilep melletti Markovi Kuli-t. 12 2 I,1 5 MNM ltsz. 78/1901.2. Fett ich 1937.105. nála a leltári szám 78/1891.2. lelőhely Mitrovica. 10 6 Giesler 1981. 18. típus, 126-28., Minic 1987. 73-81. 10 7 Corovic'-Ljubinkovié Ш5/70. 459., Miletic 1975. 93., Giesler 1981. 127. 10 8 Babic' 1980. Kat. No. 623., Davidson 1952/87. 252-53. No. 2025-2029.: Korinthosban is többféle ékszeren fordul elő a fémhuzalhurkos dísz. II, 9 Kiss 1967. 70, 4. kép. 11 0 Kiss 1983. 27.t. 1, 1 S^őke- Vándor 1987. 35. 11 2 Rákospalota: MNM. ltsz. 100/1892. 60.; a hajdudorogi adatot Fodor István szívességé­ből közölhetem. из Fehér-Éry-Kralovánszky 1962. 1131. tétel. 11 4 Hanuliák 1989. 4. kép 8. 1, 5 Vinski-Gasparini 1952. II.t.3. 11( 1 Marjanovié- Vujovic' 1986 b. fig. 27, fig 13. 11 7 Minic 1987. 72, 75. 11 8 Belosevié 1980. 43.t.l. 11 9 Jelovina 1982. 4.t. 12 0 Miletié 1975. 98. 12 1 Miletic' 1956. 9.t.l. 12 2 Babic' 1975. fig 7., Babic' 1986. 61. t. 27-28.

Next

/
Thumbnails
Contents