Folia archeologica 41.
Mesterházy Károly: Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben I.
BIZÁNCI EREDETŰ MAGYAR SÍRLELETEK 103 temetőfeltárásnál még nem kerültek elő csillagdíszes fülbevalók. Ezen az sem változtat, hogy Vinski és nyomában Ajbabin is a 10—11. századra keltezi a legkésőbbi darabokat. Fülbevaló háromszögű csüngővel. Nagvteremiáról került elő honfoglalás kori női sírból (6. kép 8, 10., 7. kép 1 — 4.). Az előkelő réteg talán kiscsaládi temetőjét 1875-ben már másodízben találták meg. Az összegyűjtött leleteket a MNMnek adták át, de a fülbevaló karikái már akkor sem voltak meg. Ennek ellenére Hampel leírásában fülbevalóként közli, csak Szőke B. bizonytalan ebben. 101 A csüngő rész háromszögű vörösréz lemez, melynek felső csúcsában volt az eredeti lyuk a karika számára. Az egyik csüngőn a felfüggesztést másodlagosan pántolással oldották meg, a másikon a kitört szegélyű lyuk alatt, a keretelésen belül másik lyukat fúrtak. Az előlapon kettős gyöngydrótos keretelés fut körbe. A belső drót épebb, a külső azonban a használat közben erősen megkopott. Ezért látható rajta, hogy a gyöngydrót magja ezüstből van, míg a külső felület aranyozott, vagy arany tartalmú ötvözet volt. A kopás folytán a drót magja mindenütt előbukkan, és sűrű hullámvonalas csíkként húzódik a külső szélen végig. A két gyöngydrót sor között vékony bronz csövecskéket forrasztottak fel, melyek szintén nagyon kopottak. A kereten belül a sarkokba egy-egy bronz lemezből felforrasztott, csepp alakú rekesz látható, egykor üvegpaszta berakással, közöttük pedig egy-egy kisebb kerek rekesz. A lemez közepén egy nagyobb ovális rekesz foglal helyet, valamennyit gyöngydrót keretezi. A rekeszek közül az alsó középső kerek rekeszben piros, mellette balra a csepp alakú rekeszben kék színű üveg van az egyik fülbevalón, az összes többi hiányzik. A nagy ovális rekesz két oldalán egy-egy S alakú, az alsó rekeszek között kisebb S alakú, és a felső csepp alakú rekesz mellett egy felül bepödrött szárú U alakú gyöngydrót látható. A rekeszek és és a drótok felülete aranyozott, ennek nyomai még az előlapon is láthatók. A hátlap felületén jól látszik az aranyozás. Keretelése gyöngydrót, belül négy „párisi kapocs"-ra emlékeztető gyöngydrót dísz kereszt alakban elrendezve. A sarkokon és alul középen egy ékalakúan visszahajtott és elkalapált gyöngydrót látható. A hátlap drótjának megmunkálása a kétszeres nagyítású felvételen látható jól: a préselésnél negatív, azaz bemélyedő díszítést hoztak létre. A fülbevaló anyagától függetlenül is ötvösremek. Hasonló díszítésű és technikájú kapocs, vagy talán szintén fülbevaló került elő a győri avar temető 427. sírjában. 10 2 Az egykorú rajzokat „jó érzékkel" mindkét tárgynál 2/3 nagyságban közölték, és ezzel gyakorlatilag feledésre is ítélték. A nagyteremiai fülbevaló valószínűleg antik hagyományokra megy vissza mind formáját, mind technikáját tekintve. 10 3 Késői, 13—14. századi párhuzamát a boszniai Cupuljic-ból ismerem, ahol a háromszögű csüngő aranyozott ezüstből készült. Filigrán és gyöngydrót keretelése mellett piros kőberakás díszíti. 10 4 Alsó ívén sokágú díszít fülbevaló. Ezüst, öntött, karikája felül gombos végű, alsó ívén hat félkörös nyúlvány, melyek gombokban végződnek. A belső oldalon 10 1 MNM ltsz. 76/1877.4. Hampel 1905. II. 560-64., III. 387.t., S zöke 1962. 23. 10 2 Hampel 1905. III. 492. t., Börzsönyi 1904. 35-36., Garam 1989. 147: elfogadja övkapocskénti meghatározását юз I trcso r; 1990. Kat. No. 249: első századi arany csüngő a Kubán menti Taujchabl'ból. 10 1 Radojkovic 1968. 76.t. Kat. No. 50.
