Folia archeologica 40.

Vörös István: Campona – Nagytétény római tábor állatcsontmaradványai

FOLIA ARCIIAEOLOGICA XL. 1989. BUDAPEST In memóriám FÜLEP F. CAMPONA - NAGYTÉTÉNY RÓMAI TÁBOR ÁLLATCSONT

MARADVÁNYAI VÖRÖS István 1. Bevezetés Campona római katonai tábor Aquincumról D-re cca 15 km-re, az albertfalvai és a Matrica (Százhalombatta —Dunafüred) castellum és vicus-ok közötti limes út mentén épült fel. A tábor az egykori Tétény ( = Nagytétény) ma Budapest XXII. ker. középső területén fekszik. Campona ( = Nagytétény) egyértelmű lokalizálása és azonosítása JÁRDÁNYI-PAULOVICS István nevéhez fűződik.

1 A Campona castellum kutatását a Műemlékek Országos Bizottságának megbízásából 1935 nyarán JÁRDÁNYI-PAULOVICS I. kezdte el. Feltárta a táborfal több részletét, így az ÉÉNY-i belső tornyot, az ÉK-i és a DK-i saroktornyokat, a porta praetoriat

2. A több éven keresztül folytatott ásatás teljes leletanyaga a II. világháborúban megsemmisült

3. A castellumban az ásatásokat 1949, 1952 és 1954-1957, majd 1960-ban FÜLEP Ferenc folytatta

4. Campona auxiliaris táborának 4. sz-i alaprajzát az 1. ábra mutatja be. Campona Castelluma Pannónia Inferiorban, az eraviszkusz bennszülött törzs területén húzódó limes mentén, a Duna jobb partján épült fel. A legkorábbi palánktábort az Aquincumból ide vezényelt germán ala I Tungrorum Frontoniana építette a 2. sz. elején. A markomann háború pusztításai után a kőerődőt a 2 — 3. sz1 Járdányi—Paulovics 1957. 2 Járdányi— Paulovics 1957; Fiilep 1957; Fiilep 1962, 643. A tábor kutatástörténetét és irodalmát lásd Járdányi—Paulovics 1957; és Fiilep 1968, 357-358. 3 Fiilep 1957, 8. 4 Fiilep 1955; Fiilep 1957; Fiilep 1958; Fiilep 1962; Fiilep 1968. F, Fülep a nagyszabású pécsi munkálatainak befejezésével újult erővel fordult a camponai római katonai tábor monográfiájának végleges befejezéséhez. Az évtizedek alatt folyamatosan készült tárgyleírások, dokumentációk és történeti értékelésből több száz oldalnyi kézirat készült el. A tábor komplex feldolgozására törekvő ásató régész figyelmét nem kerülte el, hogy az állatcsontmaradványok vizsgálatából levonható archaezoológiai adatok régészetileg is felhasználhatók és értékelhetők. Ezért Fiilep F, 1985 őszén felkért, hogy a camponai monográfiája részére készítsem el a tábor állatcsontmaradványainak a feldolgozását. Vizsgálataim eredményeiről 1986 áprilisában számoltam be. Fiilep F, váratlan halála akadályozta meg abban, hogy a camponai monográfiáját nyomdakész állapotba készíthesse el.