Folia archeologica 40.
Kemenczei Tibor: Koravaskori sírleletek az Alföldről az Őskori Gyűjteményben
70 Kf.mENCZEI TIBOR A sigynnák Kárpát-medencei letelepedésének lehetőségére Herodotos adatai alapján J. Wiesner és Harmatta J. hívta fel a figyelmet. 3 6 Más kutatók is megkísérelték e nép településterületét, régészeti kultúráját meghatározni. 3 7 A legjobban bizonyított álláspont Harmatta J. véleménye, amely szerint a sigynnák a szkítakori Szentes-vekerzugi csoport népével voltak azonosak. Azzal, hogy a Dél-dunántúli Szentlőrincen feltárt temető egyes kerámialeletein vénét feliratokat sikerült felfedeznie, megfejtenie, igazolta Herodotosnak azt az állítását, hogy a sigynnák a venétekkel határos területen éltek. 3 8 Ez alapján elvetendő a mezőcsáti kultúra népét a sigynnákkal azonosító elmélet. Az alföldi koravaskori népesség keleti eredete a temetkezési rítus, a keleti típusú lószerszámzat, fegyverzet alapján feltehető. Ennek a népességnek az eredeti településterületét az Észak-pontusi sztyeppevidéken feltárt prészkita temetkezések határozzák meg. Leletanyagukban olyan tárgyak — bronz zabiák, szíjelosztó gombok, csiszolt kőbuzogányok, fenőkövek, Ivabardino-Pjatigorsk típusú tőrök, átlyukasztott pengéjű vas lándzsahegyek — vannak, amelyekhez hasonlók az Alföldön is előkerültek. A kerámialeletek között viszont a későbronzkori eredetű formák vannak többségben. Ez azt mutatja, hogy az Alföldön a helyi fazekasok készítették az agyagedényeket a bevándorolt sztyeppei népcsoport számára. Összefoglalva az ismertetett sírleletekről levonható következtetéseket, az állapítható meg, hogy ezek az emlékek olyan népcsoport hagyatékába tartoznak, amely a sztyeppei kimmer kultúrkör területéről származott. A magyar Alföldön való letelepedése az i. e. 8. században történhetett. Az Alföldön ez a népesség a helyi lakossággal összeolvadva sajátos, egyéni kultúrát, agyag-fémművességet teremtett meg. Történetének időszaka egészen az i. e. 7. század közepéig tartott, amikor is a szkíta kultúra vált uralkodóvá területén. 3 6 Wiesner 1963, 86; Harmatta 1968, 153; Wiesner 1968, 31. 3 7 Trogmayer 1982, 126; Todorovic 1981, 245-251. 5 8 Harmatta 1985-86, 188. 9. ábra — Abb. 9. Körösladány: 1; Csépa: 2.
