Folia archeologica 40.
Kemenczei Tibor: Koravaskori sírleletek az Alföldről az Őskori Gyűjteményben
68 KF.MENCZEI TIBOR kezésekből is. 2 5 Basarabi — Bosut típusú edénytöredékek lelőhelyei még az Alföldön a tószegi bronzkori és a gorzsai új kőkori teli települések legfelső szintje. 26 Ezek a leletek az Alföld és a Szerémség, Bánát koravaskori népei kapcsolatainak emlékei. A kerámialeletek alapján a tárgyalt sírleletek pontos korának megállapítása igen nehéz, mivel az agyagedények egy része igen hosszú ideig készített formákat képvisel. A későbronzkori eredetű kerámiatípusok rendkívül hasonlítanak előképeikhez, jelentős időbeli különbség nem lehetett közöttük. Figyelembe véve, hogy a későbronzkori Gáva — Kyjatice kultúrák vége a Hallstatt В periódus közepe körüli időre tehető, 2 7 a legkorábbi kora vaskori sírok nem származhatnak az i. e. 8. századnál korábbi időből. A mezőcsáti kultúra temetkezéseinek zöme az i. e. 8. század emléke, de a fügödi raktárleletben lévő vaszabiák alapján feltehető, hogy még az i. e. 7. század első felében is tarthatott ennek a kultúrának időszaka. Fém- és kerámialeleteken kívül kő- és agancstárgyak is kerültek a napvilágra a mezőcsáti kultúra népének temetkezéseiből. így a Füzesabony — öregdombi első sírban egy csiszolt kőbuzogány volt (3. ábra 9). Ilyet tartalmaz többek között a Dél-moldvai Stoicani temető egyik sírja, 2 8 s több sztyeppei kimmer temetkezés. 2 9 A Szeged-öthalmi második sír leletei között egy szarvasagancsból hasított lemez van, amelyet bevésett geometrikus minta díszít (8. ábra 11). Ilyen agancslemezt több Észak-alföldi koravaskori sírban is találtak. 3 0 Eredetük, rendeltetésük ismeretlen, bár Cernenko szkíta párhuzamok alapján íjjlemezként határozta meg a Szeged-öthalmi darabot. 3 1 A mezőcsáti kultúra népének származásából a kutatók különböző elképzeléseket fogalmaztak meg. Egyesek szerint ez a nép a helyi bronzkori lakosság utódja, amely a korai vaskorban a hamvasztásos temetkezési rítusból áttért az elhunytak égetés nélküli eltemetésére, s fémművessége Pontus — kaukázusi tárgytípusok készítését vette át. 3 2 Más vélemények ezzel szemben azt állítják, hogy a Fekete tengertől északra fekvő sztyeppevidékről származó, s az Alföldön letelepedett népesség emlékei a Füzesabonyban, Mezőcsáton feltárt koravaskori temetkezések. 3 3 Mivel a jellegzetes lószerszámzat, azaz a zabiák, szíjelosztó gombok, kantárszíj díszek a sztyeppéken a kimmer népesség hagyatékába tartoznak, az alföldi koravaskori népességet is a kimmer törzsek egyikének határozták meg. Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a kimmerek hadjáratai elérték Közép-Európát, Észak-Itáliát, s e nép a Balkánon át Kis-Azsiába is benyomult. 3 4 Legutóbb olyan elképzelést is megfogalmaztak, hogy a mezőcsáti kultúra népe a kimmer törzsszövetségbe tartozó sigynnákkal lehetett azonos. 3 5 2 5 Patek 1988; Kemencéi 1988, 4 kép 3, 5. 2 r- Mo Zso/ics 1952, 38, 2. t. 4; S Zabó 1987-88, 87-89. 2 7 Kemencééi 1984, 94. 2 8 Petrescu— Dímbovita 1953, 9. t. 4. 2 9 Terenozkin 1976, 139. 3 0 Patek 1988; Patek-Szabó 1990, 28-29. t. 3 1 Cernenko 1981, 11, 13. 3 2 Patek-Szabó-, 1990. Gazdapusztai 1966, 307; Mo Zso/ics 1984, 48. 3 3 Harmatta 1946-48, 131; Bóna 1985, 170-171; Kemenczei 1986, 15. 3 4 Foltiny 1962, 112; Kothe 1963, 5; Bouzek 1983, 227; Kromer 1986, 40. 3 5 Cbochorowski 1987, 216.
