Folia archeologica 40.

Kemenczei Tibor: Koravaskori sírleletek az Alföldről az Őskori Gyűjteményben

KEMENCZEI TIBOR A tárgyalt sírokból előkerült kerámialeletek eredetük szerint két csoportra választhatók szét. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek a helyi alföldi későbronzkori fazekasság formai-, díszítőelemeinek továbbélését tükrözik. Ilyenek a füzesabonyi 3, 5. és a Szeged-öthalmi első sírban talált urnaalakú edények (4. ábra 1, 5. ábra 1, 8. ábra 1), amelyek a tiszántúli gávai kultúra agyagművességének jellegzetes formái közé tartoznak.

1

7 Az Észak-Magyarországon elterjedt kyjaticei kultúra urnatípusai a füzesabonyi első és hatodik sírokból (3. ábra 3, 5. ábra 5) kerültek a napv'lágra.

1

8 Nem meghatározott kultúrák kerámiaformái közé tartoznak a behúzott peremű, turbántekercses díszű tálak (5. ábra 4, 6, 7. ábra 2), a belül díszített csészék (4. ábra 3, 6. ábra 2, 8. ábra 2), a gömbszeletalakú, csonkakúpalakú és öblös csészék (3. ábra 11, 5. ábra 3, 7. ábra, 8. ábra 3), mivel az összes későbronzkori kárpátmedencei kultúra agyagművessége készített ilyen kerámiát. Találunk az ismertetett koravaskori sírleletek között olyan agyagedényeket is, amelyeknek csak egyes részei emlékeztetnek a megelőző korszak fazekasságának termékeire. Ilyen a Füzesabony-öregdombi 4. sír urnaalakú edényének vonal-, bordamintája (4. ábra 7), de idetartoznak formájuk szerint a Füzesabony-csörszároki, homokbányai (7. ábra 1, 4—9), tápéi, mezőcsáti (8. ábra 14, 15) urnaalakú edények is. Ezeket az edénytípusokat már a mezőcsáti kultúra agyagművessége formálta ki, felhasználva a későbronzkori fazekasok forma-, motívumkincsét. Az Alföldön kívül azonban a Prut—Dnyeszter medencéjének vidékén is előkerültek hasonló alakú, díszítésű kerámialeletek. Ezek ott a Stoicani és Soldanesti csoportok emlékei közé tartoznak,

1

9 azaz nagyjából egyidősek az alföldi hasonló leletekkel. Ott is későbronzkori, mégpedig a Goligrad—Kisinev csoportokból öröklött hagyományokra vezethető vissza készítésük. Ezeknek a csoportoknak kerámiaművessége a tiszavidéki — erdélyi Gáva—Reci (Réty) —

Médias (Medgyes) kultúrák keleti irányú terjeszkedése révén alakult ki.

2

0 Ezzel a közös előzményekkel is magyarázható a mezőcsáti kultúra előbb felsorolt és a Stoicani és Soldanesti csoportok kerámiaformáinak hasonlósága, de nem kizárt az sem, hogy egyes típusok a korai vaskorban keletről kerültek az Alföldre. Arról, hogy a Keleti-Kárpátokon túlról eljutottak kerámiaformák az Alföldre, kétségtelen bizonyítékot nyújt egy, a Szeged-algyői koravaskori temetőben talált csupor.

2

1 Ennek pereme alatt vízszintes lyuksor fut körben. Ilyen edények az erdős-sztyeppevidék későbronzkori — koravaskori emlékei között nagy számban fordulnak elő.

22 Néhány ilyen edény töredéke Észak-Magyarországról és Szlovákiából is ismert.

2

a Kétségtelen idegen eredetű kerámiaformát képvisel az Alföldön a Csépán talált bögre (9. ábra 2). Erről díszítése, a rovátkákból alkotott sorok tanúskodik, amely az Al-Duna menti Basarabi — Bosut kultúra kerámikájának jellegzetes ornamentikája.

2

4 Hasonló díszítésű bögre került elő a mezőcsáti és ároktői temet1

7 Kemencééi 1984, 65. 1

8 Kemencééi 1984, 43-44. 1

9 Petrescu- Dimbovifa 1953, 157; Meljukova 1958, 20-22. kcp 55; Hansel 1976, 141; Meljitkova 1979, 18; Lapnsnjan 1979, 76; Vangulov 1982, 50-51. 2

0 Kemencééi 1984, 86. 2

1 Trogmayer 1983, 96. " Tereno^kin 1961, 44. 2

3 Kemenczei 1988, 5. kép 7; Studeniková 1986, 204. 2

4 Vulpe 1965, 113; Medovic 1978, 66. t. 3-6; Popovic 1981, 19. t. 1.