Folia archeologica 40.

Kemenczei Tibor: Koravaskori sírleletek az Alföldről az Őskori Gyűjteményben

62 KF.MENCZEI TIBOR aranytárgyak, a csontgyöngyök elvesztek. Lelt. sz: 30. 1903. 1 — 7. Reizner J., Arch. Ért. 24 (1904) 81, 2-2. kép; Gallus - Horváth 1939, 48. t. 6-8; Csallánr D., Arch. Ért. 1942, 150, 2. t. 11. Szeged—Öthalomról még 1879-ben a Tisza gátjának építésekor kerültek elő koravaskori leletek: egy bronz zablaszájrész, két bronz ívfibula és három karikaalakú bronzcsüngő. Ezek lelőkörülményeiről azonban semmit sem tudunk. Szejedi Múz., lelt. sz: 80. 30. 1, 80. 31. 1, 53. 190. 1. Gallus - Horváth 1939, 48. t. 9-11. Szeged, Tápé— Lebő. A Tisza —Maros összefolyásánál fekvő Lebőhalomtól keletre 1942-ben két koravaskori sírt találtak. A lelőhelyen 1950-ben Párducz Mihály végzett ásatást. 34 árpádkori és mindössze két koravaskori temetkezést talált (MNM Adattár, 5. L. 1). 7. sír: NY —K-i irányban, háton fekvő férfi csontváza. Mélység 60 cm. A bal «icdencecsontnál két tárgy volt. I. Csiszolt fenőkő, h: 10,5 cm (8. ábra 12); 2. Füles bronzgomb, hátsó lapján pálcikaalakú fül, átm: 1,8 cm (8. ábra 13). Szegedi Múz., lelt. sz: 80.28.1-2. Párducz M., Dolgozatok 18 (1942) 151, 1. kép. 2. sír: NY —K-i irányban, háton fekvő mellékletnélküli csontváz. Bár Páriucz M. prészkitának határozta meg, lehetséges, hogy az árpádkori temetőhöz tartozott. 3. sír: az 1950. évi ásatás első számú sírja. Mélység 10 cm. NY—K-i irányú feldúlt, hiányos csontváz. Mellette edénytöredékek voltak, amelyekből egy urnaalakú edényt lehetett összeállítani. Színe szürke, m: 27 cm, lelt. sz: 62.3.168 (8. ábra 15). 4. sír: az 1950-es számozás szerint 28. sír. Mélység: 20 cm. NY—K-i irányítású bolygatott, hiányos csontváz. A koponyánál egy nagyobb és egy kisebb edény töredékei voltak. Ezekből egy urnaalakú edényt állítottak össze. Színe fekete. XI: 26 cm, lelt. sz: 64.49.1. (8. ábra 14). 5. sír: 27. számot kapta 1950-ben. NY—K-i irányú csontváz. Háton fekvő, lábai oldalt fordított, zsugorított helyzetben voltak. Mellékletet nem tartalmazott,, a rítus alapján feltehetőleg koravaskori. 6. sír: 1950-ben a 30. temetkezés. 40 cm mélységben nagyobb edény töredékei. Párducz Mihály ásatási naplójának megjegyzése szerint talán koravaskori temetkezéshez tartozhatott. A leletek elvesztek. Azok a lelőhelyek, ahonnan a Nemzeti Múzeumba koravaskori sírleletek kerültek be az Alföldről földrajzilag két csoportra oszthatók. Az egyik terület a Klátra-Bükk hegység lábainál elterülő Észak-alföldi vidéken, (Füzesabony, Mezőcsát), a másik a Dél-Alföldön (Szeged, Csépa Körösladány) fekszik. Ezen a két tájegységen tárták fel a többi, hasonló leleteket tartalmazó temetkezést is.

4 Az alföldi koravaskori temetőket hátrahagyó népesség emlékeit a mezőcsáti kultúra, csoport név alatt foglalta össze a szakirodalom. A sírleleteken kívül ennek a népnek a hagyatékába arany és bronz kincsleletek is tartoznak. Azt, hogy a sír és kincsleletek ugyanazon népcsoport emlékeit alkotják, éppen a Tompa Ferenc által feltárt füzesabonyi temetkezések bizonyítják. A 3. sírban olyan vagy hasonló 4 Patek 1988: Mezőcsát; Patek — S^abó 1990: Füzesabony — Kettőshalom, Maklár, Sírok, Tarnaörs, Dormánd, Boconád; Párduc% 1944-45, 47. t. 3 — 14: Csongrád — Vendelhalom; Trogmayer 1983, 96: Szeged — Algyő.