Folia archeologica 40.

Mester Zsolt: A Subalyuk-barlang középső paleolitikus iparainak újraértékelése

A SUBALYUK-BARLANG 1Î tienhez, a pontiniano iparokhoz, valamint a szlovákiai travertinlelőhelyek anyagaihoz még nem tisztázott megnyugtatóan. A subalyuki charentien és Érd között kísérteties egyezést tapasztalunk az indexekben, kivéve a technikaiakat, ami természetesen abból adódik, hogy Érden kvarcitkavicsból készítették az eszközöket egy sajátos technikát alkalmazva. A két ipar tipológiai összetétele is nagyon hasonló, eltéréseket csak néhány típusnál, típuscsoportnál észlelünk (9., 25 — 29., 45—50., 59 — 61. típusok a típuslistában). Èz alapján a két ipart azonos kultúrához tartozónak tekinthetjük. Megoldatlan azonban egyelőre az a kérdés, hogy miből fakad különbözőségük a technika területén. (Eltérő nyersanyagbázis ??, eltérő fejlődési ág a fáciesen belül ?). A subalyuki charentien kapcsolatait tehát nyugodtan kereshetjük ugyanazon a területen és ugyanazokban az iparokban, amelyeket Gábori-Csánk V. Érd kapcsán kimutatott.

2

2 Kronológiailag Subalyuk-felső — legalábbis részben — talán kissé fiatalabb az érdi telepnél. így a Subalyuk további pontja, állomása lehetne kelet felé a Gábori-Csánk V. által vázolt elterjedési útvonalnak, s összekötő láncszem az erdélyi barlangok iparai felé, amelyek a Würm 1 maximuma körűire datálhatok.

2

3 Összegezve az elmondottakat: a Subalyuk-barlang leletanyagának revideálása során kiderült, hogy a lelőhelyen a korai Würm-Würm 1 folyamán a moustérien két külön fáciese telepedett meg, amelyek nem álltak származási kapcsolatban egymással. Az alsó réteg kultúráját „kaparóban gazdag tipikus moustériennek" határoztuk meg, kapcsolatai DK-Franciaország, É-Olaszország, É-Jugoszlávia felé mutatnak. A felső réteg civilizációja „Quina típusú moustérien", azaz charentien, és Érddel való nagyfokú tipológiai egyezése alapján kulturálisan a délkeleteurópai charentien köréhez kapcsolható. 2

3 Gábori 1976