Folia archeologica 40.

Gerelyes Ibolya: 17. századi török Korántartó

17. SZÁZADI TÖRÖK KORÁNTARTÓ 205 szétnyíló rózsákra, illetve stilizált tulipánokra emlékeztető virágok rajza-azonban már az európai barokk művészetnek a 17. század közepétől egyre erősödő befolyását tükrözi.

1

8 A tárgynak a 17. század közepére- második felére való keltezését

1

9 a felső tok hátoldalának díszítési stílusa, illetve technikája is megerősíti. Hasonló módon díszített török ötvöstárgyat — a publikált anyagból — a karlsruhei Badisches Landesmuseum gyűjteményéből említhetünk. A nyolcszögletű nefritlapra applikált aranyozott ezüst lemez közepére hegyikristály követ illesztettek, mely alatt török nyelvű felirat látható. Az ezüst lemez felületét a mi Korán-tartónk hátoldalának díszítéséhez hasonló finom vonalú, niellós rajz borítja, melybe aranyozott, vésett tulipánok és leveles indák mélyülnek. A lemez felületét mindezeken kívül 16 darab almandin, illetve nefritkő díszíti, melyek a mi tárgyunkhoz hasonló módon megformált, nyolcszirmú, rozetta-alakú foglalatban ülnek. A tárgy minden bizonnyal szintén amulettartó volt. A katalógus meghatározása szerint a Bektasirendhez tartozó dervisek övükön viselték. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a darab 1691. előtt készült.

2

0 A Nemzeti Múzeum Korán-tartójának készítési helyére vonatkozóan kevés támponttal rendelkezünk. Mivel a darabon sem hitelesítő tugra, sem mesterjegy, illetve bevésett fémfinomsági jel nincsen, így nagy valószínűséggel kizárható, hogy a tárgy isztambuli műhelyben készült volna.

2

1 Elsősorban felső tokjának magas művészi és technikai színvonalon megoldott kidolgozása arra enged következtetni, hogy ha nem is Isztambulban, de feltétlenül valamelyik jelentős anatóliai város jól működő ötvösműhelyében készülhetett.

2

2 1

8 Anatolian 1983, 104. Hasonló stílusban készült például az idézett katalógusban bemutatott, a 17. század második felében készült füstölő is. V. ö. Anatolian 1983, 266. E.271. 1

9 Filiz Çagman ugyancsak stíluskritikai alapon a 17. század közepére, harmadik negyedére keltezte a darabot. 2

0 Petrasch 1977, 22. tétel, valamint Petraseb, 1955, 198. 2

1 Az isztambuli ezüst ötvöstárgyak hitelesítését külön bélyegző hivatal végzete, mely az ötvösök műhelyéhez közel működött, 70 alkalmazottal. V. ö. Lewis 1981, 140. 2

2 Edirnében például a 16— 17. században virágzó ötvösműhelyek működtek. Példaként említhetjük az 1602-ben elhunyt Sünbül Hasan bin Hüseyin ötvöst, aki után csaknem egy millió akcse értékű hagyaték maradt hátra. V. ö. bárkán 1966, 193 — 206. A Korán-tartó alsó lapját díszítő korall-szemek alapján arra is gondolhatunk, hogy a tárgy esetleg a Balkán törökök lakta városainak valamelyikében készült - ám feltétlenül török ötvös műhelyében.