Folia archeologica 40.
Gerelyes Ibolya: 17. századi török Korántartó
17. SZÁZADI TÖRÖK KORÁNTARTÓ 199 szült Klöss-albumban. 3 (6. kép) A tárgy leírását az „Ékszertár lajstroma" címet viselő kéziratos kötetben találtam meg. 4 Eszerint: „Három kiállóan foglalt és szegletesen köszörült gránátkővel, zöld zománcos keczélt lombozatokkal, s karikákon lelógó két-két corail szemmel ékes hegyes végű öt csüggönnyel ékes két fülű (a harmadik letört) ezüst illattartó. Apparatus Nicolai Jankovich 100. Hozatott Ragúzából." 5 A tárgy valóban szerepel a )ankovich leltárkönyvben, az Apparatus 100. tételeként, az Ékszertár lajstromának meghatározását tehát hitelesnek kell elfogadnunk. 1 1 A Klöss-féle fénykép alapján a tokocska leírását az alábbiakkal egészíthetjük ki. Hosszúsága 9,5 cm, átmérője 2 cm lehetett. Hengeres testének két végén kúp-alakú végződés látható, melyek közül az egyik minden bizonnyal kihúzható volt. A két kupak végét is ékkövek díszítették. A tok felső oldalán két felfüggesztésre szolgáló kengyel látható, a harmadik nyilvánvalóan hiányzik. A tok alsó részéhez öt kengyelt illesztettek, ezekhez ezüst karikák kapcsolódnak. E karikákról függnek le a fentiekben „csüggönynek" nevezett áttört díszű, négyzet-alakú, hegyes végű kis lapocskák. Az áttört díszítés üres helyeire, a fent ismertetett tárgy csüngőihez hasonló módon illesztették be a díszítő korall-szemeket. A hengeres tokocska és a két lezáró kupak felületét egyaránt levélmintát kirajzoló filigrán díszítés borítja. A két, most ismertetett, csüngőkkel díszített ezüst tok formája és szerkezete igen nagy hasonlatosságot mutat. Funkciójuk meghatározásához az alább ismertetendő török párhuzamokon kívül nagy segítséget jelentett, hogy magyarországi ásatás on is került elő hasonló darab. A Nemzeti Múzeum tárgyaihoz hasonló tokot az egri vár feltárása során találták, hódoltság kori rétegben. Kozák Károly leírása szerint a Szépbástyától nyugatra, a nyugati 2. sz. kutatóárok nyugati végében, az itt feltárt út szintje alatt néhány centiméterre „kis hosszúkás fémtok került elő, melyben egy összehajtogatott papír volt." A tokocska belsejében őrzött írásnak tulajdonosa valószínűleg varázserőt tulajdonított, s azt talizmánként őrizte. 7 Az Égerben talált tok aranyozott ezüst, nyolc lappal határolt henger volt, két végén kúpos lezárással. (7. kép) Hosszúsága 7,1 cm, átmérője 2,1 cm. Egyik vége nyitható. Elülső oldalának középső lapján három rekeszes foglalatú ékkő helye látszik, közülük csak a középső gránátkő maradt meg, a szélső kettő hiányzik. Az elülső oldal két másik lapján kartusba foglalt, vésett levél és inda-díszítés látható. A tok hátoldalán a középső lapocskát szintén kartusba foglalt vésett 3 A sokáig ismeretlen album 1984-ben került elő. Leltáriszáma: MT 2073/1984. Ma már rosszul olvasható külső címkéjén az alábbi felirat látható: „Klöss-féle fölvételek a N. múzeumi Régészeti Osztály . . . 187." A kötet a Magyar Nemzeti Múzeum legkiemelkedőbb tárgyainak fotóit tartalmazza. Leltári adatok alapján 1878-ban, vagy 1879-ben készülhetett. 4 A kötetre Parádi Nándor hívta fel figyelmemet, akinek segítségéért ezúton szeretnék köszönetet mondani. A kéziratos kötet a múlt század második felében készülhetett, utolsó bejegyzett évszáma 1868. A számos ötvöstárgy, elsősorban ékszerek magyar nyelvű leírását tartalmazó munka igen nagy haszonnal forgatható, leírásai ugyanis lényegesen részletesebbek a sokszor igen szűkszavú leltárkönyvi bejegyzéseknél. A Klöss-féle album talizmántokjának leírása a kötet 117. lapján, 14. tételszám alatt olvasható. 5 A „keczélt" szó filligrán díszítést jelent. Ezt a kifejezést elsősorban a balkáni, illetve я szerb ékszerek leírásakor használja a szerző. r > Az App. Jank. 100. leltáriszámú tárgy ma nincs a Nemzeti Múzeum gyűjteményében. 1960-ban, több más balkáni jellegű ékszerrel együtt — sajnálatos módon — átkerült a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe. Aktaszám: 863—10 — 3/60. UO. » Ko Zák 1969, 182-183,
