Folia archeologica 40.

H. Kolba Judit: A losonci ékszerlelet

A LOSONCI ÉKSZERLELET 191 okból kapcsolódtak. Mivel a losonci iratok mind elégtek, 1849-ben, így természetesen csak feltételezésekre szorítkozhatunk. Magától értetődő lenne, hogy a nagyhírű Lossonczy családdal hozzuk kapcsolatba a kriptát. Lossonczy István, a temesvári hős, 1552-ben, egy héttel a halála előtt kérvényezte, hogy I. Ferdinánd fiúsítsa lányait, valamint testvérének, Antalnak az árván maradt lányait. A fíúsítási okmányban

6

1 a családi javak között Losonc és tartozékai is szerepelnek. Leánya, Lossonczy Anna, másodszor is megözvegyülve, Balassi Bálint és Forgách Zsigmond közül utóbbinak nyújtotta kezét, 1590-ben. Boldog házassága első éveiben fokozatosan minden vagyonát férjére hagyta

6

2 és 1595- februárjában váratlanul meghalt.

6

3 Férje, Forgácb ekkor már tulajdonosa volt a híres családi központnak, Gácsnak, de kiépítése ezidőtájt még el sem kezdődött. Nem volt készen a későbbi családi kripta sem, mely a kastéllyal együtt csak a 17. században készült el. Elképzelhető, hogy az ekkor még református Forgách feleségét az egykori Lossonczy birtok főtemplomába, a már református losonci öregtemplom kriptájába temettette. Forgách utána még kétszer nősült: második felesége, Thurzó Zsuzsánna 1598tól volt a neje, s 1608-ban már őt is temette. Talán ő volt a második temetés a kriptába?? De Forgách harmadik házassága is szolgál adatokkal a feltételezéshez: Pálffy Miklós leánya, Katalin 1609-ben ment nőül hozzá. Házasságukból sok gyermek született, de majdnem mind meghalt kiskorában.

6

5 Esetleg ezek egyike is kerülhetett az első feleség mellé, a kisméretű kriptába. Ki tudja, ezek már nagyon távoli feltételezések. Legvalószínűbb Lossonczy Anna, akit a családi hagyományai alapján református férje temettetett ebbe a templomba. Szerteágazó kérdéseket kellett megvizsgálnunk a losonci kriptában lelt ékszerek kapcsán. Egyértelmű, hogy második legnagyobb reneszánsz ékszeregyüttesünket sikerült rekonstruálni, mely tökéletesen illik a 16—17. század fordulójának magyar ötvösségéről kialakult képünkbe. A korszak boglárjai, csillogó zománcos ékszerei csodás párhuzamokat lelnek a losonci anyagban, a textilművészet emlékeinek legszebb reneszánsz gyöngyszeme a losonci lepedőszél. Köszönet illeti utólag mindazokat, akik a múlt század derekán, múzeumi ismeretek nélkül, legalább ennyi darabot megmentettek, s gondosan összeírva, végül is a Nemzeti Múzeumnak juttattak el. A magyar ékszerművészet kiemelkedő kincseit mentették meg. 6

1 Nagy 1. 1960. 176-177. r'

2 Bártfai— Szabó 1910. 720. 1590. jan. 9. az első végrendelkező ill. ajándékozó irat kelte. 0

3 Bártfai-S

Zabó 1910. 721. 6

4 Bár tf

ai-Szabó 1910. 486-487. e

5 Bártfai-Szabó 1910. 487-488.