Folia archeologica 40.
H. Kolba Judit: A losonci ékszerlelet
A LOSONCI ÉKSZERLELET 183 szerkezett arannyal futtatott ezüst övtöredék." Gyűjteményünk egyik láncával 32 a leírás megegyezik, de ezen ma gránátalmás csüngő is van, levélborítással, a végein indákra erősített levélcsokorral, fent S alakú lemezekkel díszítve. (6. ábra 1.) Ha ez valóban a lelethez tartozott az, egyik legnagyszerűbb 16. századi, nyakban és övként egyaránt viselt ékszer Losoncról. 17. Pompás kis ötvösremek az a női díszöv 3 3 (6. ábra 2.), mely 4 darabban került elő. Valószínűleg nem hiányzik belőle, kisméretű, fiatal leány részére készített ruhadísz. Aranyozott ezüst, 18 téglalapalakú (2 féle mintával díszített) nagyobb tagból és a csuklók lefedésére 16 álló, indadíszes öntvényből áll. Az öntött alapon rozettalevelekkel, középen fémgombbal készültek, s ezeket a fémgombokat alul elkalapálva, fogták össze egy-egy tag darabjait. A tagok egyike kerek, levelekkel kereteit, a másikat kiugró, kagylós ornamentika borítja. Az öv végein két indadíszes kampós, kígyófejes övvég van, nagy karika tartja össze, melyről fonott, nyolc szemes lánc csüng. Az övtagok hátoldalán betűszerű jelzések vannak. Az öv nagyon szép párhuzamai a csengeri lelet kis gyerekövei közt találhatók. 3 4 18. Aranyozott ezüst lánc. 3 5 (4. ábra 1.). Két nagy karikára kisebb karikákkal telfűzött hat láncsor. A láncszemek egyszerű szerkezetűek: végeiken visszahajtott drótokra kettős kúpalakban, sodrott drtótszálat tekertek, s ezeket a szemeket nagyobb karikák kapcsolják össze. A láncok hossza változó. Valószínűleg nyaklánc volt, de viseltek hasonló több soros láncokat a derék körül, elől is kapcsokkal és lánccal összekötve. 19. Aranyozott ezüst övtöredék 3 6. (6. ábra 3.). A 16 öntött tag mintája egyszerű: egymásba fonódó három karika, középen egy rozettával díszítve, köztük kis öntött virágfejekkel lefedett karikák. Lehetett lánc is, de valószínűbb, hogy övként viselték. 22. Az Újkori Osztály Textilgyűjteményébe került a losonci lelet egyik legcsodálatosabb darabja, a széles csipketöredék, mely egyúttal a gyűjtemény „legrégebbi magyar készítésű" 3 7 csipkéje. 3 8 (7. ábra). Aranyozott ezüstfonálból készült, az olasz mintára nálunk is elterjedő vert csipke korai változata, ún. fonott csipke. Két sávból áll: hullámosan haladó levélminták és egyik oldalon fogazott szegély összevarrt csíkja. A csipke három darabban van, de azonos mintájú. Ellentétben Ember Mária első ismertetésével, aki női ruha díszének tartotta, úgy gondolom, hogy nagyobb textília egyik oldalára készítették. Ilyen pedig a halotti 3 2 Ltsz. 58.262.C., ismeretlen származású láncként leltározták be. H. 100 cm, csüngő h. 10,5 cm. 3 3 Ltsz. 1853.5.17. Az Újkori Osztály gyűjteményéből került vissza. H.: 59,5 cm, Sz.: 2,4 cm. Közölve Kiállítás 1884. Harmadik terem, Első szekrény Nr. 41.12. 3 4 A csengeri lelet gyermekövei Höllrigl 1934. 111.83. tábla, 1 — 7., valamint a Nemzeti Múzeum 1890.26. sz. öve, közölve Radvánszky 1987. Nr. 193. 349. 3 5 Ltsz. 1953.5.18. H.: 62,5 — 70 cm, a láncok nem egyforma hosszúak. 3 B Ltsz. 1953.5.19. H.: 47 cm. Az Ékszertári lajstrom csak 11 tagot említ, azóta megkerült a hiányzó 5 darab. 3 7 Ember 1980. 33. Nr. 67., bár ő ruhadísznek említi. 3 8 1853.5.26. A csipke mérete: H.: 190 cm, sz.: 14 cm. Itt említem meg, hogy a csipke az 1884-es ötvöskiállításon szerepelt, néhány losonci ékszerrel együtt. Ez a csipke első közlése: Kiállítás 1884. Harmadik terem, hátsó tárló 15. Nr. 1. (tévesen gótikusnak jelzik); közölcv még Radvánszky 1987. Nr. 156. 344.
