Folia archeologica 40.

Endre Tóth: Újabb Silvanus-gyűrük Pannoniából (a pannóniai Silvanus-kultuszhoz)

ÜJABB SILVANUS — GYŰRŰK PANNONIÁBÓL (A PANNÓNIAI SILVANUS — KULTUSZHOZ) Az 1980-ban az Alba Regiaban gyűjtöttem össze azokat a kis tárgyakat, hat gyűrűt és egy bullát, amelyeket Silvanusnak szenteltek. Kísérletet tettem a gyűrűk vallástörténeti értékelésére és a korábban nem ismert viator jelző értelmezésére. Pannónia északi részén, a 4. században készített gyűrűk Silvanus-tisztelet mély, pannóniai gyökereit bizonyították: megerősítették azt a régen felmerült, de vitatott véleményt, hogy az ősi itáliai isten széles körű pannóniai tisztelete az interpretatio Romana folyamatában érthető meg: az őslakók saját főistenüket ismerték fel benne. Az újabban előkerült két gyűrű további bizonyíték a 4. századi pogányság Silvanus-tisztelő vallásosságára. Az egyik Silvano viatori feliratú ezüstgyürű a 4. századi gyűrűcsoportba tartozik, újabb példánya a tisztelőit a földön és a túlvilágon védő istenség kultuszának. A másik, Silvanus Silvestris-t vagy Silvanus et Silvanae-t említő ezüstgyűrű korábbi a 4. századnál: bizonyítja, hogy e Silvanus tisztelők gyűrűviselő kultuszszokása nem csupán a 4. században keletkezett. Ezek a tárgyak fontos forrásadatai a 4. századi pogány vallásosság megismerésében. Igyekeztem választ adni arra a kérdésre, hogy a 4. században, diadalmasan terjedő kereszténység mellett milyen területeken élt tovább a pogányság, és miért éppen a Silvanus-tisztelet virágzott. Foglalkoztam a Silvanus — bronzszobrok hiányának a kérdésével. T. E.