Folia archeologica 39.

Tibor Kovács: Arcosedény Tószegről tőrábrázolással

92 TIBOR KOVÁCS (Igar, Mende) kivétel nélkül a késővatyai kultúra törzsterületén kerültek elő. 32 Nagy valószínűséggel a tószegi példány is a vatyai kultúrával hozható összefüg­gésbe. Mindenképpen egyik markáns jelzője annak a vatyai hatásnak, amit a telep egyéb kerámiája is mutat. Hogy e hatás milyen formában és milyen mértékben épül népesség keveredésre, hitelt érdemlően még nemigen határozható meg. A fegyverábrázolásos edények zártabbnak tűnő köre szerves része annak az új stílusjegyeket felmutató figurális művészetnek, amely az i.e. 15. —14. században bontakozott ki, és emlékei a Kárpát-medence nagy részén fellelhetők. E művészet nem valamely népességre, sokkal inkább bizonyos időszakra jellemző. 3 3 A test­részeket plasztikusan ábrázoló „interregionális stílusnak" megtestesítője az a tószegi peremtöredék is — nagy valószínűséggel tál része — , amelyen árkolt díszítés között stilizált (emberi?) arcábrázolás látható (1. kép 3). 3 4 Hozzá hasonlót terü­letünkről nem ismerünk. De térben és időben távoli előzményeként (?) is legfel­jebb a trójai és a Thermiből származó példányok említhetők. 3 5 így csupán annyi állapítható meg: a szóbanforgó töredék révén új változattal bővült a hazai antro­pomorf ( ?) edények köre. Amintarra máshelyütt már rámutattunk, 3 6 számukat és variációikat tekintve, a magyarországi antropomorf edények sajátos csoportot képviselnek a bronzkor figurális emlékei között. Hasonló jellegű korabeli ábrázolások csak Kis-Ázsiából ismertek (Trója, Alaça Höyük, Beycesultan, Bogazköy). Vajon konvergenciáról van szó, vagy pedig egy még felderítetlen, áttételesen érvényre jutó délkeleti hatás egyfajta megnyilvánulásáról? Ma még nem lehet bizonyítani vagy kizárni egyik lehetőséget sem. Ezért jelen írásnak is csak az lehetett a célja, ami a tovább­lépés kulcsa: az emlékek, adatok körének bővítése.

Next

/
Thumbnails
Contents