Folia archeologica 39.
Szathmári Ildikó: Korai tűtípusok a bronzkorban a Dunántúlon
<58 SZATHMÁRI ILDIKÓ találtak (8. ábra 9). Az ásató szerint a tűt diszíthette, annak füléhez lehetett hozzákötve. A bolygatatlan sír tájolása DNy —ÉK-i volt. A temető 9. sírját csak az elmondottak alapján lehetett rekonstruálni. A találás körülményeiről annyit ismerünk, hogy az igen rossz megtartású csontváz kb. 85 — 90 cm mélységből került elő. A sírban lévő bronztárgyakat a mellkasi résznél, és a nyaknál találták. Ezek a következők voltak: egy hajlított szárú ciprusi tű (h: 10 cm) (8. ábra 25), szemüvegspirálisok töredékei (8. ábra 18 — 21), hajkarika töredékek (8. ábra 22 — 23), egy darab bronzpityke (8. ábra 24). A sírból előkerült bögre, és nagyobb edény pontos helyéről nem tudunk. A bögre (8. ábra 17) formáját tekintve profilált hasú, oldalán bütyökdísszel. Valószínű, hogy enyhén ívelt nyakát egy vagy két szalagfül hidalta át, melyek a perem alól indultak ki A másik edénytöredék (8. ábra 16) az előzőnek egy nagyobb, széles szájú, urnaszerű változata. A fentebb ismertetett kisapostagi és gátai sírokból előkerült ékszerek, köztük a bron^tűk, az akkori emberek viseletében fontos szerepet töltöttek be. A viselet, egyéb tartozékaival együtt (ékszerek, ruhadíszek, stb.) lényeges meghatározója volt egy-egy közösségnek, etnikai egységnek. A kutatás meglehetősen hiányos képet alkotott ezideig a Kárpát-medence bronzkori népeinek „divatjáról". A leletanyagokat feldolgozó tanulmányok legnagyobb része csupán a bronztárgyak mértani leírására szorítkozik, valódi rendeltetésükről ritkán szólnak. Néhány kivételtől eltekintve, 3 5 a kutatók többségét sokkal inkább etnikai-kronológiai, gazdaságtörténeti kérdések foglalkoztatják, mint a mindennapi élet megelevenítéséhez szorosan tartozó, viselettel kapcsolatos vizsgálódások. Ennek a hiányosságnak a legfőbb okát abban látjuk, hogy a Dunántúlon, illetve a Duna-Tisza közén élt bronzkori népek emlékanyagát jórészt urnasírokból ismerjük, ami szinte teljesen lehetetlenné teszi a hiteles rekonstrukciót. A bronz ruhadíszek, tűk, ékszerek gyakorlati szerepének felismerésére csak közvetett úton, a csontvázas sírokban eredeti helyükön talált tárgyak révén van lehetőség. Az utóbbi évek külföldi kutatása a különböző bronzkori népek temetkezési kultúrájának vizsgálatánál, több alkalommal kitért az eltemetettek viseleti szokásainak tanulmányozására is. A hamvasztásos, de főleg csontvázas sírokban előforduló ékszerfajták megoszlásából, típusaiból nemcsak a nemekre, de az egyes népcsoportokat meghatározó fémművességre, bronzkereskedelemre is következtetni lehet. 3 6 A sírokból megfelelő helyükről előkerült fémmellékleteken kívül kellő tájékoztatást nyújthatnak a „felruházott" bronzkori antropomorf idolok, legalábbis a női viseleteket illetően. 3 7 A fej, nyak, kar, mell stb. díszek pontos ábrázolása mellett szorosan a ruházathoz tartozó tűkről azonban alig van adatunk. Talán csak a cirnai temető egyik sírjából előkerült női idolon lehet felfedezni a mellrészen, az erősebben jelzett két tű fejrészét. 3 8 A kutatók egy része úgy véli, hogy a bronzkorban elterjedt tűk elsősorban ruhatűző kapocsként funkcionáltak, 3 5 Натре/ 1886, XCVIII Taf; Bóna 1959, 49-59; Bóna 1960/b 198-205; Trogmayer 1965, 51-65.; Kovács 1977, 57-64. 3 6 Stein 1968, 1-40.; Primas 1977, 96-98.; Schumacher 1985. 3 7 Schumacher 1985, 6-26. 3 8 Schumacher 1985, Taf. 8/2a, b.
