Folia archeologica 39.

Szathmári Ildikó: Korai tűtípusok a bronzkorban a Dunántúlon

<58 SZATHMÁRI ILDIKÓ hold alakú csüngő (3. ábra 20 — 21), és egy ciprusi tü töredéke (4. ábra 6). Mint már szó volt róla, a legtöbb tű szórványként jutott a múzeumba, és ez azért is sajnálatos, mivel több korai típust képviselnek: a különféle ciprusi tűk röviden vagy hosszabban tekercselt, hajlított szárral (4. ábra 7 — 8), lapátfejű tűk (5. ábra 4, 6 — 7), pödrött fejű tűk (4. ábra 9 — 10, 5. ábra 1—3, 8), és egy fű^falevél alakú tű (5. ábra 5). A temető leletanyagából összesen 27 db tűt ismerünk. Az 50-es évek elején feltárt mintegy 1600 sírós dunaújvárosi bronzkori temető hatalmas leletanyagának feldolgozása csak hosszú évek elteltével kezdődött meg, s tart a mai napig is.

2

5 A temetőt, az akkor itt élő lakosság a bronzkor elejétől a koszideri időszakig használta.

2

6 Dolgozatomban kizárólag a kisapostagi, és kisapostag-vatyai sírokban nagy számban fellépő fémmellékletekkel foglalkozom. Szinte minden második sírba helyeztek bronzot! Ezeket legtöbbször — akárcsak a kisapostagi temetőben —, az urnába a hamvak közé, vagy az urna mellett lévő kisbögrébe, függeszthető edénykébe tették. Az egyes típusok, bronzpitykék, spirálcsövek, trapéz és négyszögletes pödrött szélű lemezek, majdnem mindig együtt kerültek elő. Tűket, különböző csüngőket (félhold alakú, szív alakú csüngők) csak a gazdagabb sírokban találtak. Hamvasztásos temetkezésekről lévén szó, ezeknek a viseleti tárgyaknak az életben betöltött funkciójukra csak hasonló, más leletek összevetésével lehet következtetni. Bár az utóbbi időben a kisapostagi kultúrának csontvázas sírja is előkerült (Balatonakaii)

2

7, ahol az egyes fémtárgyak helyét pontosabban meg lehetett figyelni, a dunaújvárosi temetőből ismert két csontvázas sír nem szolgáltatott újabb adatokat.

2

8 A temető 41 kisapostagi, kisapostag-vatyai sírjából összesen 25-be helyeztek valamilyen bronzmellékletet. Ebből 8 tűlelet került elő, a 263-as és 480-as sírokban párosával, a többiben szólóban voltak.

2

9 A leggyakoribb a ciprusi hurkos fejű tű egyenes, illetve hajlított szárral (6. ábra 1, 7. ábra 1,5). A 263-as sírban egy egyszerűen püdrött/^'/^'társaságában találták (7. ábra 2). A 480-as sír páros tűi közül az egyik egy viszonylag ritkán előforduló, fű^falevél alakú tű volt (7. ábra 7). Az ovális,, díszítetlen lemezes fejű tű egyetlen példánnyal van képviselve a korai sírokban (6. ábra 23). A Ny-Dunántúl ÉK-i része, a Fertő-tó vidéke a hazai bronzkorkutatás egyik mostoha területéhez tartozik. Az utóbbi években csak néhány kisebb tanulmány foglalkozik e területtel,

3

0 leszámítva Bóna István monografikus feldolgozását, melyben a gátai csoportról alkotott eddigi ismereteinket foglalta össze.

3

1 Pedig az utóbbi évtizedekben számos jelentős ásatást végeztek Győr-Sopron megyének 2

5 A temető leletanyagából ezideig a kisapostagi sírokat, valamint a koszideri időszakhoz tartozó vatyai sírokat dolgozták fel. Honfi: A dunaújvárosi temető koszideri sírjai. Bp. 1977. (szakdolgozat); Szathmári 1983, 7 — 36; A nagyrévi sírokat Bóna I., a vatyai sírokat Vicze M. dolgozza fel. 2

6 A jól elkülönülő sírmezők világosan jelzik, hogy melyik nép (nagyrévi, kisapostagi, vatyai) hol temette el halottait. Szathmári 1983, abb. 2. 2

7 Torma 1978, 15-27. 2

8 Szathmári 1983, Abb. 37, 39. 2

9 A sírok részletes leírását és a leletek adatait ld. Szathmári 1983, 9— 13. 3

0 Kalicz 1968, 77-84; Károlyi 1972, 185-186. 3

1 Bóna 1975, 231 - 249.