Folia archeologica 39.

Szathmári Ildikó: Korai tűtípusok a bronzkorban a Dunántúlon

KORABRONZKORI TŰTÍPUSOK 61 A korai bronzkor utolsó időszakától kezdve változás következik be a bronzművesség, bronzhasználat terén a Dunántúlon is. Az egyre jelentősebbé váló ékszerkereskedelem fejlődésében valószínűleg jelentős szerepet játszott a Tisza — Maros vidék. Vonatkozik ez a megállapítás elsősorban a Duna mentére, ahol a késő-nagyrévi, de különösen a kisapostagi és korai vatyai temetők leletanyagából igen gazdag, déli kapcsolatot mutató bronzékszerek kerültek elő. A korai bronzkor végi, középső bronzkor eleji fémművességet ért másik hatás Szlovákia területéről érkezett a Dunántúlra (Nitra kultúra késői fázisa, Hurbanovo csoport), ezt jelzik bizonyos fémtípusok megjelenése kisapostagi lelőhelyeken.

1

9 A kisapostagi —vatyai sírokon kívül, a Fertő-tó környékén élt gátai kultúra emberénél is jelentős „ékszer-viseleti kultúra" nyomai figyelhetők meg, már a középső bronzkor legkorábbi időszakában.

2

0 Habár a két terület fémművessége bizonyos mértékig eltérést mutat, s más más tájegységhez kapcsolódik, a sírokban fellépő, részben azonos jellegű, nagy mennyiségű bronzok (kartekercsek, különféle bronzlemezek, szemüvegspirálisok, tűk, stb.) jól reprezentálják az adott kor viseleti szokásait. Mindkét népesség temetkezésében, a halott mellé tett fémmellékletek között gyakran találunk tűket. Ezek a formailag is eltérő bronztűk a dunántúli bronzkor legkorábbi tűleleteit képviselik.

2

1 A továbbiakban ezekkel kívánok foglalkozni, s néhány már közölt kisapostagi sírlelet (Kisapostag, Dunaújváros), s közöletlen gátai síregyüttes kapcsán (Hegyeshalom-Üjlakótelep, Pusztasomorja-Tímárdomb) tágabb kitekintést nyújtani a korai tűk viseleti funkciójáról, elterjedéséről, gyártásuk körülményéről. A kisapostagi kultúra névadó temetőjének teljes leletanyagát még 1942-ben dolgozta fel Mozsolics Amália. Egyrészt a különböző területeken végzett ásatások leleteit, másrészt a fehérvári múzeumba Kisapostagról, vétel útján bekerült egyéb szórványos leleteket.

2

2 A kisapostagi nép hagyatékának vélt temetőről az utóbbi években bebizonyosodott, hogy a nagyrévi, sőt a vatyai kultúra korai időszakában is használták. A temető egészére érvényes, hogy a hamvasztásos sírokban bronzékszerek sokaságát helyezték, sokszor magába az urnába, máskor a benne, vagy a mellette lévő kisbögrébe, függeszthető edénybe. Ezek legtöbbje: különféle viseleti tárgyak, bronzspirálisok, pitykék, szemüvegspirálisok, bronzlemezek, pánsíp alakú lemezek, tűk, stb. Sajnos ez utóbbiból a legtöbb szórványként jutott a fehérvári múzeumba.

2

3 A Kollárföldön feltárt 1. számú sírból egy ovális, lemezes fejű tű került elő (1. ábra 8) a kisapostagi urnából (1. ábra 1.), egyéb bronzékszerek társaságában (1. ábra 2 — 7, 9 —28).

2

4 A 3. számú sírban függeszthető edénykébe (2. ábra 8 — 9) helyezték el a bronzokat (2. ábra 3 — 7, 10—18), köztük egy hurkos fejű bron^tűt (2. ábra 2). Talán a Vánus-föld 16. sírjában volt a legtöbb fémmelléklet, szintén az urnában (3. ábra 1—2): trapéz alakú pödrött sélű lemezek (4. ábra 1 — 5), szemüvegspirálisok (3. ábra 13—14), pánsíp alakú lemezek (3. ábra 4 — 7), bronzspirálisok (3. ábra 15 — 19), bronzpitykék (3. ábra 22 — 24), 2 db fél1

9 Ez elsősorban a pödrött fejű tűkre vonatkozik Bándi 1980/b, 122. 2

0 Bóna 1975, 243-244. 2

1 Az említetteknél korábbi a kulcsi későnagyrévi tű; Bóna 1960/a, Taf. VII/21; valamint a csepregi lapátfejű tű; Károlyi 1972, 172. 8. kép. 2

2 Mozsolics 1942, 9-13. 2

3 A leletek naplószámát 1. Mozsolics 1942, 2 — 5, 7. jegyzeteknél. 2

4 A sírok részletes leírását és a tárgyak pontos adatait ld. Mozsolics 1942, 9— 12.