Folia archeologica 39.

Viola T. Dobosi - Béla Jungbert - Árpád Ringer - István Vörös: Öskőkori telep Nadapon

ŐSKŐKORI TELEP NADAPON A Velencei-hegységet északnyugat-délkeleti irányban átszelő nadapi völgy/ út bejáratánál, a régi kőbánya peremén homoknyerő gödröket nyitottak. A földmunkával egy felsőpaleolit telepet bolygattak meg, amelyet 1985-ben a Magyar Nemzeti Múzeum és az Istvány Király Múzeum régészei hitelesítettek. A paleolit telep feltárásával párhuzamosan a kőbánya feletti tetőn erdőtelepítés során szétszántott középső- és későbronzkori sírokat mentettünk meg. S-^fratigráfia: pannon homokra murvazsinóros lejtőüledék telepedett, amelyet homogén, több méter vastag löszlepel borított. A kultúrréteg a murvazsinórok tetején, a löszköteg alján van. Ezt a fedő löszt tagolja a Н

г és H

2 embrionális talaj. A kultúrréteg keletkezésének ideje a Mende felső és a tápiósiilyi talajképző periódusok közé tehető. Yauna: az ásatásból és a felszíni szórvány gyűjtésből származó leleteknek 97%-a (csontdarabszám) illetve 86%-a (egyedszám) Equida. Nadap egy ló vadászatára specializálódott — vagy itt csak lovakat elejtő — népcsoport táborhelye volt. Összesen 37 ló, 4 rénszarvas és 2 bölény volt a vadászzsákmány, ami 5 450 kg. hasznos húsmennyiséget eredményezett. Kronológiailag nagy valószínűséggel az Istállóskői faunaszakaszt követő „Névtelen" faunaszakaszba tartozik, melynek barlangi analógiája a Pilisszántó I. kőfülke alsó rétegcsoportjából ismert. Régészet: Az ásatás során egy települési folt kb. 2/3-ad részét tártuk fel hitelesen. A kultúrrétegben a leletek Sűrűsége, a települési objektumok, jelenségek hiánya egyezik a többi szezonális vadásztanyán megszokott, általános képpel. Tárgyi leletanyaga összesen 723 tárgy, 58 eszköz, 167 penge és 489 szilánk, gyártási hulladék. Az eszközök és pengék átlaghossza 42 mm. Figyelemre méltó a nagy távolságról beszerzett nyersanyagok (Fehér-Kárpátok-beli radiolarit és erratikus tűzkő) magas aránya. Az ipart fiatal eszköztípusok (karcsú pengék és pengeszármazékok) és archaikus, aurignacoid vakarok kettőssége jellemzi. A régészeti, sztratigráfiai és paleontológiái adatok nem mondanak egymásnak ellent. A nadapi felsőpaleolit vadásztanya kora Bodrogkeresztúr Henye (cca. 28 ezer) és Ságvár — Madaras (cca. 18 ezer) közötti időszakra tehető. Régészetileg az egyéni karakterű felsőpaleolit telepek sorában Bodrogkeresztúr és a Dunakanyari telepek közé illeszthető.