Folia archeologica 39.
Gerelyes Ibolya: Oszmán-török férfiöv az Esterházy-gyűjteményből
238 GERELYES IBOLYA melyek mindegyikébe egy-egy piros színnel aláfestett színtelen üveget helyeztek. A hiányzó aranyfoglalat, illetve a kő helyén jól látható a nefritkövön a foglalatnak szánt bemélyítés. A nefrit — a csúcsíves veretekhez hasonlóan egy alul zöld üvegből, felül hegyikristályból álló dublett követ fog közre. A veret alsó része hiányos. Hátoldalán sakk-táblaszerűen kialakított vésett díszítés, valamint az övszalag végének befogására szolgáló vékony keresztrudacska látható. A másik, a veretek sorába nem illő köralakú darab az öv hetedik tagja volt (1. ábra, 5. ábra 2.). A jelenleg kör alakú veret valószínűleg eredetileg kapocspár egyik darabja lehetett. Teljes alsó része és a nefritkő foglalatát övező perem hiányzik. Csak néhány helyen maradtak meg a felerősítésre szolgáló átfúrt lyukak. A félhold alakú, világos, szürkés-fehér színű, 4,7 cm átmérőjű, nagyméretű nefritlapot préselt aranylemez foglalatba illesztették. Anefritbe — az eddig ismertetett daraboktól eltérően — 9 db, piros színű (váltakozva rubin illetve gránát) követ ágyaztak be. A kövek foglalata itt is hatszirmú virágot formázó kis rozetta, melyeket vékony aranyszálak és erezetet utánzó finom véséssel díszített arany levelecskék vesznek körül. A nefrit-kő ezen a vereten is egy alul zöld üvegből, felül hegyikristályból álló dublett követ fog közre. Ez a veret a nefrit-kő méretét és díszítését tekintve pontosan megegyezik a kapocspár nőtagjával, valószínű, hogy eredetileg ez a két darab tartozott egy készlethez. A két tagból álló kapocspár (1. ábra, 6. ábra) eredetileg nem tartozhatott egy készlethez. A kapocspár nőtagjának leírása pontosan megegyezik a fent ismertetett kör alakú veretével, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben hiányosan megmaradt a veret cakkosan kiképzett széle. így a darab teljes átmérője: 5,2 cm. Ugyancsak megmaradt a darab 0,4 cm vastag oldala, hátoldalán az alsó aranylemez egy kisebb darabja, valamint az övszalag végének befogására szolgáló vékonykeresztrudacska. A veret előlapján a kapocspár másik felének befogására kiképzett akasztót hatkaréjos, utólagosan felforrasztott, gránátköves rozetta takarja. A középső, hetedik kő hiányzik. A kapocspár hímtagja jellegében és díszítésmódjában közelebb áll a csúcsíves veretekhez, mint a párjához, méretében azonban annyira eltér azoktól is, hogy eredetileg valószínűleg nem tartozott egyikhez sem. Átmérője 5,4 cm, csaknem 1 cm szélesebb a csúcsíves vereteknél, vastagsága pedig 0,6 cm, kétszerese a többiekének. Világos, szürke színű nefritkövének ékkőberakásos és aranyszálas díszítése megegyezik a csúcsíves veretekével, csak ebben az esetben a befoglalt piros kövek mérete lényegesen nagyobb, csaknem kétszerese a többi vereten lévőkének. Ezek a kövek is váltakozva rubinok és gránátok. A veret külön érdekessége, hogy a középen befogott zöld színű dublett kő fordított a többiekhez képest. Ez utóbbi ugyanis felül zöld üveg és alul hegyikristály. A nefritkő foglalatát körülölelő perem ugyanolyan cakkos kiképzésű, mint az öv többi tagján. Hátoldalán két vésett, virágos díszű aranylemez látható, valamint itt is megvan az övszalag végét rögzítő keresztrudacska. Az öv egyes tagjain látható méret- és stílusbeli eltérések alapján feltételezhetjük, hogy eredetileg különböző készletekhez tartozó darabokból állították össze. Biztosan külön készlethez tartozott a csúcsíves veretek közé illesztett két kör alakú, átalakított kapocs-részlet, valamint a kapocspár hímtagja. Az összeállítás időpontjára vonatkozóan semmiféle támpontunk nincs. Elképzelhető, hogy már így került az Esterházy család tulajdonába, s a későbbiek során csak az eredeti övszalagot cserélték ki a jelenlegi bársonyszalagra. 3 4 3 4 Az öv feldolgozása során több értékes tanácsot kaptam Fehér Gézától, melyeket ezúton szeretnék megköszönni. A tanulmány rajzait Pisch Ildikó készítette.
