Folia archeologica 39.

Gerelyes Ibolya: Oszmán-török férfiöv az Esterházy-gyűjteményből

OSZMÁN —TÖRÖK FÉRFIÖV 235lített 1620-as adat alapján a 16. század végére- a 17. század elejére keltezhetjük. A kissé durvább kidolgozású hegyestőrt az Esterházy-övhöz korban közelebb állónak tarthatjuk. Végezetül érdemes megemlítenünk, hogy a fraknói kincstár 1721—25-ös leírásában szerepel egy tétel, mely esetlegesen azonos lehet a nálunk lévő övvel. Ez leírása szerint „Egy igen szép aranyos kövekkel kirakott 17 boglárokbul álló Török öv" volt."

32 Л tárgy leírása : Az öv 17 tagból áll, melyeket utólagosan varrtak felvalószínűsíthetően a múlt század második felénél nem régebben — egy kopott zöld bársonyszalagra. A szalag teljes hossza 84 cm. Közepén beszűkítették, egyik végén visszahajtották. A varrásokat oda nem illő fekete cérnával, nagy öltésekkel végezték el. A 17 tag közül 13 darab azonos formában és méretben készült oly módon, hogy az egyes darabok egymáshoz jól illeszkedve szabályos sort alkotnak. (1. ábra) A veretek egyik végét ugyanis csúcsívesen, másik végét a csúcsív befogására alkalmas tompaszög-alakban képezték ki. (5. ábra 3.) A veretek hossza 6 cm, szélessége 4,6 cm, vastagsága 0,3 cm. Az egyes tagok alapja két préselt aranylemez, melyek közét a lemez megerősítésére szolgáló masszával töltötték ki. A felső aranylemez felületét finoman kidolgozott vésett levélminta borítja. A veret szélét körben cakkos alakban képezték ki. A cakkos szélen belül láthatóak a felerősítést szolgáló, 0,1 cm átmérőjű átfúrt lyukak. A felső aranylemezből emelkedik ki a 0,2 cm magas foglalat, melybe félhold alakú, világos, szürkés-fehér színű nefritkövet illesztettek.

3

3 A nefrit-kő átmérője 3,4 cm. Ezen a típusú vereten, minden egyes darabon a nefrit kőbe vékony aranyszálakat és apró, vésett díszű aranylevélkéket ágyaztak be. Ezek az aranyszálak 5 db, hatszirmú virágot formáló aranyfoglalatot ölelnek körül. A virág-alakú foglalatok mindegyikében egy-egy piros színű kő ül. Ezek a kövek váltakozva rubinok és gránátok. A félhold alakú nefritkövek mindegyik vereten egy-egy nagyobb méretű (általában 1,2—1,3 cm átmérőjű) zöld követ fognak közre. Ezek a kövek dublettek, mégpedig felül hegyikristály, alul zöld színű üveg összetételben. A veretek szárain látható két kisebb kő mindegyik vereten smaragd. Ezek a kisebb smaragdok is virágformát utánzó, az alapból magasan kiemelkedő aranyfoglalatban ülnek. A 13 darab azonos veret közé két helyen, két oda nem illő kör alakú veretet illesztettek. Az egyik az öv negyedik tagja volt (1. ábra, 5. ábra 1.). Ez a tag nemcsak formájában, hanem méretében és a nefrit színével is eltér a többi verettől. Hátoldalát megvizsgálva derült ki, hogy a veret eredetileg kapocspár egyik tagja volt, s csak egy elveszett veret pótlására kerülhetett a csúcsíves darabok közé. Eredetileg két aranyozott ezüstlemezből állt, melyek közét az előzőekhez hasonlóan a megerősítést szolgáló masszával töltötték ki. A felső rész teljes felületét a 0,3 cm magas, aranyozott ezüst foglalatban ülő félhold-alakú, 3,8 cm átmérőjű nefrit-kő tölti ki. A foglalat körül a veret széle csipkézett, benne a felerősítésre szolgáló átfúrt lyukak láthatóak. A nefritbe — a fent leírt verethez hasonlóan — vékony aranyszálakat és apró aranylevélkéket ágyaztak. Az aranyszálak eredetileg öt, ma már csak négy darab, hatszirmú virágot utánzó aranyfoglalatot fognak közre, 3

2 Katona 1980, 145. Almárium Sub Nris 81 et 82. Nr. 16 3

3 Az öv, valamint a tanulmányban szereplő fegyverek köveinek meghatározását Takács Józsefnek köszönöm.