Folia archeologica 39.

Gerelyes Ibolya: Oszmán-török férfiöv az Esterházy-gyűjteményből

OSZMÁN —TÖRÖK FÉRFIÖV 233meg a birodalomban. I.lSzelim szultán (1512—1520) ugyanis a perzsa sah fölött aratott csaldiráni győze met követően nemcsak hatalmas zsákmánnyal tért haza, „hanem Tebrizben még az ügyes kézműveseket és mesterembereket is összeszedte, hogy Isztambul kézműipara minél több ágú legyen."

2

1 A perzsa uralkodók török kézre került kincstára — melyben szép számmal találhattak nefritből, illetve jadeből faragott tárgyakat — , valamint az Isztambulba telepített perzsa mesterek egyaránt arra késztethették a török uralkodókat, hogy jade-faragó műhelyt alapítsanak a fővárosban. I. Szulejmán uralkodása idején (1520— 1566) ez a műhely már megkezdte fegyverek díszítésére szolgáló kis ékkőberakásos jade- és nefritlapocskák készítését.

2

2 Az ebben az időszakban — a 16. század közepén, illetve a század második felében — készített tárgyakon még nagyon erősen érezhető a perzsa ötvösök hatása.

2

3 Olyannyira, hogy a kutatás sokáig nem is választotta szét a perzsa, illetve az oszmán-török műhelyben készült darabokat.

2

4 Az erős perzsa befolyás ellenére azonban vannak a török nefrit- illetve jade-faragásnak olyan ismérvei, melyek alapján a török műhelyben készült tárgyak viszonylag jól elkülöníthetőek. Ilyen jellemző például, hogy a nefritbe ágyazott ékköveket mindig — többnyire virágalakú — aranyfoglalatba illesztik, és a befoglalt ékköveket indás-leveles ágacskák mintájára megmunkált kis aranyszálakkal kötik össze.

2

5 A 16. század második felében Isztambulban készült tárgyakon megfigyelhető, hogy az ékkövek, illetve azok aranyfoglalatai, valamint az összekötő aranyszálak még magasan, szinte relief-szerűen kiemelkednek a kő felszínéből. 2

6 A később készült munkákon már mélyebben beágyazták a nefrit berakott díszeit, a díszítőmotívumokat pedig kissé leegyszerűsítették.

2

7 A Nemzeti Múzeum Esterházy-övének „pártját" a Topkapu Szeráj gyűjteménye őrzi. A 17. század elejére első felér e keltezhető isztambuli kapocspár filigrándíszes ezüst kerebe foglalt sötétzöld színű jade-kőből készült, melybe a korábbi darabokhoz képest mélyebb beágyazással, hatszirmú virágot formázó aranyfoglalatban rubinokat illesztettek. Az ékköveket ugyancsak bemélyített ágyazatban ülő finoman megmunkált aranyszálak és levelecskék veszik körül.

2

8 (4. ábra) Funkcióját tekintve egészen más darab, mégis a nálunk őrzött öv talán legközelebbi párhuzama egy, a 17. század második negyedében, isztambuli műhelyben készült tükör.

2

9. A tükör vésett díszű arany hátteréből emelkednek ki a szegfű, tulipán, illetve ovális formára faragott, rubin és smaragd berakással díszített jade-lapok. Ez utóbbiak megmunkálási módja, a rubin és smaragd együttes alkalmazása, a hasonlóképpen kidolgozott, finoman vésett háttér, az isztambuli tükör, illetve az Esterházy-öv szélén megfigyelhető azonos eldolgozási technika felveti annak lehetőségét is, hogy talán a két darab azonos műhelyből került ki. 2

1 Káldy — Nagy 1974, 31. 2

2 Tinder- Wilson 1976, 124. 2

3 Anatolian 1983, 158. 2

4 S keltőn 1978, 795-796. 2

5 S keltőn 1978, 796-797. 2

6 Anatolian 1983, 235-236. 2

7 Anatolian 1983, 261-262. 2

8 Anatolian 1983, 261. 266. ábra 2

9 Les Tresors 1966, 211. 213.; Anatolian 1983, 260-261. 265. ábra