Folia archeologica 39.

Gerelyes Ibolya: Oszmán-török férfiöv az Esterházy-gyűjteményből

231 A magyarországi anyagban a legjelentősebb az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe tartozó Esterházy-kincs, melyben több ékkőberakásos nefrit-lapokkal díszített török nyereg, illetve lótakaró található.

1

2 E gyűjtemény egyes darabjai jól beazonosíthatóak a bevezetőben említett 1721—25-ben készült fraknói leltár tételeivel.

1

3 E leltár török tárgyai minden bizonnyal Esterházy Pál nádor élete során kerültek a család tulajdonába.

1

4 Esterházy Pál — Zrínyi Miklós oldalán — már az 1660-as években részt vett a török ellenes harcokban és jelen volt 1683ban Bécs török alóli felszabadításánál, majd 1686-ban Buda visszafoglalásánál. Az ő gyűjteményébe tartozó tárgyakat joggal tekinthetjük az európai török zsákmány részének. Hasonlóképpen a zsákmány része kellett, hogy legyen az a nyereg is, melyeta Batthyány-Strattmann család őrzött körmendi kastélyában. A sárga szattyánbőrrel bevont és vörös bársonnyal borított nyereg elülső kápáját arany és rubin-berakásos nefrit-lapocskák díszítették.

1

5 A külföldi gyűjteményekben őrzött török zsákmány anyagból elsőként egy ma Krakkóban látható, mesterjegyes nyerget kell említenünk,

1

6 melynek elülső és hátsó kápáját egyaránt aranyozott ezüst, vésett virág- és palmettalevél díszítésű lemez borítja. A nálunk lévő pallosokhoz hasonlóan e vésett háttérből emelkednek ki a türkizek, illetve a különböző formájú nefrit-lapocskák. E nefritek csak formájukban különböznek az Esterházy-öv köveitől, beágyazott ékköves aranyszálas díszítésük azonban igen hasonló. (3. ábra). Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a krakkói nyereg magasabb művészi és technikai színvonalon készült. A nyereghez kengyelpár és lószerszám is tartozott, mindkettőt ugyanilyen nefritekkel díszítették.

1

7 Szintén a krakkói Nemzeti Múzeum tulajdonában tartozik egy, az előzőhöz hasonló jellegű; nyeregből lótakaróból, kengyelből és teljes lószerszámból álló együttes, melynek nefritlapjain a türkizek mellett rubinok és smaragdok láthatóak.

1

8 A fejdísz nagyméretű nefrit-lapjának alakja, valamint ékkő és aranyszál berakásos díszítése az Esterházypallos jade-lapjaival egyezik meg.

1

9 A hagyomány szerint Belgrád 1688. évi visszavívása idején került Miksa Emánuel bajor választófejedelem tulajdonába a ma Ingolstadtban látható, a fentiekhez hasonló módon díszített török nyereg.

2

0 Az eddig felsorolt analógiák alapján úgy látszik tehát, hogy az Esterházy-öv korát a 17. századra, készítésének helyét pedig a török birodalom területére kell helyeznünk. Az oszmán-török ötvösségben a nefrit- illetve jade-faragásnak nem volt hosszú múltra visszatekintő hagyománya. Ez az iparág csak 1514. után honosodott 1

2 Az Iparművészeti Múzeum török mesterjegyes, ékkőberakásos nefrit-lapokkal díszített nyergének leltáriszáma: 52.2858. 1

3 Héjjné 1975, 494-495. 1

4 Héjjné 1975, 488. 502. 1

5 Mohács 1926, 233. 1

6 Die türkén 1983, 208. Inv. Nr. XIV. 527. ab. !" Die türkén 1983, 210. Inv. Nr. XIV. 529. XIV. 530. 513/ab. 1

8 Die türkén 1983, 210-211. Inv. Nr. XIV. 534/ab. XIV. 556. 538. 536/ab. 1

9 Az itt felsoroltakon kívül a krakkói anyagban még szép számmal találunk a török zsákmányból származó, ékkő berakásos nefrit- vagy jade-lapokkal díszített fegyvereket és lószerszámokat. Die türkén 1983, 170. 190. 2

0 Osmanisch — Türkisches Kimsthandiverk 1979, 125. 6. kép.