Folia archeologica 39.
Nagybákay Péter: Címeres ostyasütővasak a Magyar Nemzeti Múzeum-ban a 15-16. századból
.218 NAGYBÁKAY PÉTER LLI :IACTA :COGITAT VM:TWM:IN:DNO:E T:IPSE:TE:ENITRI ET:MDXXXIIIIIII" A helyes szöveg: О anima mea spera in Deo quoniam adhuc confitebor illi iacta cogitatum tuum in Dno. et ipse te enutriet = Oh lelkem reménykedj az Istenben, mert mindig bízni fogok benne! Fordítsd gondolataidat az Úr felé és Ö maga fog táplálni téged. 4 6 (13. kép) A sütővasnak ez a táblás megoldású díszítménye és címerének stílusa is nagy hasonlatosságot mutat egy a (müncheni Bajor Nemzeti Múzeumban őrzött darabhoz, amely egy évvel később, 1538-ban készült „Pangratz von Freiburg zue Aschau" számára. Ezen egy P. P. monogram is található, feltehetően a címermetszőé. Nem lehetetlen, hogy a mi darabunkat is ugyanez a P. P. mester készítette. 47 A sütővas lapátmérője 17 cm Leltárszám: MNM Középkori Osztály 84. 44. C. 7. A hetedik sütővas átmenet az országcímeres típusból a városcímeresbe. A sütővas egyik lapján ugyancsak a négyeit bajor-pflal%i címer képe látható: az 1. és 4. mezőben az ágaskodó, koronás pfalzi oroszlán, a 2. és 3. mezőben a rutás bajor címer. A tárcsapajzs fölött két egymás felé fordított rostélyos sisak. A jobboldali sisakdísz: két rutázot bivalyszarv között szembenéző, elrajzolt, emberarcú, szakállas, hosszúfarkú, koronás oroszlán növekvő félalakja emelkedik ki, a baloldali: két rutázott sasszárny között ugyanez a növekvő félalak. (14. kép) A másik lap körirata: „DEVS ADIVTOR MEVS+" (= Isten az én segítőm) A körlap belsejében négy, alsó csücskével egymáshoz illesztett tárcsapajzs, mint egy négylevelű virág szirmai. Az első hasított pajzs jobb felében sas félalakja, balfele hatszor jobbharánt vágott. Ez Nürnberg címere. A második pajzs kétszer hasított, feltehetően Bregen^ címere, a harmadikban egy oszlopfőn álló cirbolyamag, másnéven piriiadió, Augsburg ősi címere, a negyedikben két keresztbe tett kulcs, Kegensburg címere. A tárcsapajzsok homorú oldalai által képződött félkörökben az évszám: 1 5 4 3. (15. kép) A négy városcímerrel díszített országcímeres sütővas a 16. században meglehetősen elterjedt típus lehetett. Egy ilyet őriz pl. a veszprémi Egyházmegyei Múzeum is, igaz ennél az országcímer a birodalmi császári sas, üres szívpajzzsal a mellén, de a négyszirmú virág formájában elhelyezett városcímerek közül kettő, Nürnbergé és Augsburgé megegyezik, akárcsak az 1568-as évszám elhelyezése és a négycímeres lap teljes kompozíciója. 4 8 Hasonló található a müncheni Bajor Nemzeti Múzeumban is 1560-ból. Ennek egyik lapján a bajor-pfalzi négyeit címer, a másikon a már ismertetett négyes kompozícióban Nürnberg címere, valamint egy vízszintes pólyás, továbbá egy sakkozott és harántpólyás mezővel négyeit, illetve egy ágaskodó oroszlános címerpajzs látható. 4 9 4 8 A latin szövegek helyes olvasata és fordítása K. Csillérj Klárától és Pilát Ágnestől származik. 4 7 Lelt. sz. E-945 4 8 Lelt. sz. 75.430 4 9 Lelt. sz. E-935 5 0 Pereházy 1984, 24.; Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztály, lelt. sz. 65/1894. 2.; Iparművészeti Múzeum, Budapest, lelt. sz. 18.509 és 18.511.; Bakonyi Múzeum,Veszprém, lelt. sz. 66.217.1. (1587); Bayerisches Nationalmuseum, München lelt. sz. E-956, E-957/958.
