Folia archeologica 39.

Nagybákay Péter: Címeres ostyasütővasak a Magyar Nemzeti Múzeum-ban a 15-16. századból

200 NAGYBA KAY PÉTER 1. Az első, legrégibb és legszebb családi címeres darab csak nemrég került elő. A hetvenes években néprajzi érdeklődésű középiskolás diákok tanáruk vezetésével felfigyeltek Heves és Borsod megyében az ott még mindig élő ostyasütés szokására. Több mint 40 ostyasütővasat gyűjtöttek be, illetve vettek számba. Ezeket az Ózdi Honismereti Kör évkönyvében ismertették is. Az Ózd környékén talált 19 - 20. századi népies és vallásos témájú ostyasütőktől teljesen elütött egy tévesen 1897-re datált darab.

2

9 Az egyik lapján két, kifejezetten későgótikus ízlésű, egymással szembefordított címerpajzsot tart egy nyakánál fogva megláncolt majom. A két címer összefordítása nem hagy kétséget affelől, hogy ún. házassági címerekkel van dolgunk. A férj címerében a pajzsot tartó-majom balra forduló, guggoló alakja látható, nyakában hosszú lánccal, a feleség négyeit címerpajzsának 1. és 4. mezejében két függőlegesen egymásnak hátat fordító hal látható, a 2. és 3. mező pedig vízszintesen háromszor vágott. — A köralakban végigfutó külső szegélyt 13 félköralakú kis ív díszíti. A felső négy ívben a tévesen 1897-nek olvasott évszám, helyesen: 1497, a legalsóban pedig egy fordított L-ből és K-ból összetett jel, talán a készítő mester jele. A kis ívek végződésénél egy-egy 3 kis virágból álló, poncolt díszítmény látható. (1. kép) A másik lap 11 — 11 egyenes vonallal rombuszokra osztva a hagyományos, közismert, rácsos ostyafelületet mutatja. Minden rombusz közepén egy-egy, a másik sütőlapon is alkalmazott, poncolt virágocskával. (2. kép) A sütőlapokon körirat nincs. Nyele hiányzik, csak a két lap maradt meg. A házassági címerrel ellátott ostyasütővas tulajdonosai kilétének megállapítása igen nehéz feladatot jelentett, míg végül egy igen praktikusnak bizonyult, kitűnő ,,

Wappenschlüssel" (címerképek megfejtésére szolgáló kézikönyv)

3

0 segítségével sikerült a maimos címert azonosítani, majd ennek alapján a házaspár személyét is pontosan tisztázni. A férj: Las/a (Ladislaus) von Prag volt, aki feltehetően Dél-Stájerországból származott a valószínűleg csehországi eredetű, majd Karintiába és Stájerországba áttelepült Prag(er) nemesi családból. III. Frigyes császár idejében igen gyorsan emelkedett fel a társadalmi ranglétián. Corvin Mátyás magyar király pártjára állt, de annak halála után elhagyta a magyar hadilobogót és Miksa szolgálatába szegődött. Többek között karintiai „Erbmarschall" lett, radkersburgi kapitány, 1505ben pedig bárói méltóságot szerzett. Első felesége Regina Tanpeck volt, az utolsó Tanpeck leánya, akivel Felső-Ausztriában nagyon nagy vagyon birtokába jutott. De további két felesége révén is egyre gazdagabb lett. Harmadik felesége Anna Fux von Fuxberg, akit 1514-ben hagyott özvegyen, a magyar és cseh királyné udvarmesternője címet viselte.

3

1 Lasla von Prag sírköve a felsőausztriai Altenburgban, Münzbach illetve a ma Perghez tartozó Windhag melletti templomban ma is megvan. Felirata: ,,Hie 2

9 Soltész 1983, 182., 185.; Az érdekes darabra a téves datálás miatt többen felfigyeltek, többek között K. Csilléry Klára. Ezek után vásárolta meg a tárgyat Valter Ilona közvetítésével a Magyar Nemzeti Múzeum. A címerek megfejtése ügyében Bertényi Ivánhoz fordultak, aki szerzőt kérte fel a heraldikai problémák megoldására. Ennek köszönhető tulajdonképpen az egész tanulmány, amelyet a Kovalovs^ki Júlia és Ac%él Eszter szívességéből tanulmányozásra rendelkezésemre bocsátott teljes gyűjtemény ismeretében írhattam meg. 3

0 Krassler 1968 3

1 Siebm. NÖ. 1909, 357-358. Taf. 196.; Siebm. OÖ. 1904, 261-263. Taf. 71.