Folia archeologica 39.

Kiss Attila: Előzetes jelentés (II.) a Kölked-feketekapui avarkori település és temetők ásatásáról

184 Kiss ATTILA teres mélyedésekkel szabdalt, Felmenő falaik rézsútosak, vagy éppen meredekek, sőt méhkasos bemélyedések is előfordulnak. A gödrök töltelékföldjében csak kevés cseréptöredék vagy állatcsont került elő; a leletek alapján a gödrök korát sem lehet egyértelműen eldönteni. Amennyiben elfogadnánk agyagkitermelő funkciójukat egy olyan településen belül, ahol az agyagnak a kenyérsütő kemencék építése és a kerámiaművesség szempontjából is igen fontos szerepe volt, akkor e gödrök elenyészően kis száma — továbbá a telep területén ezidáig a kerámia-égető kemencék hiánya — arra utal, hogy a település lakói a kerámiakészítéshez szükséges agyagot valahol másutt bányászták (és dolgozták fel, égették ki), így viszont a néhány agyagkitermelő( ?) gödör telepen belüli szerepe még logikátlanabbá válik. így e gödör-típus használatának kérdését — egyelőre — függőben kell hagyjuk. 6. Árkok Már a terület kezdeti megkutatásakor, a régészeti kutató árkokban is több helyen lehetett különböző irányú/mélységű és szélességű árkokat megfigyelni, amelyek azután a nagyobb összefüggő területek kibontása után hosszabb szakaszokon is követhetőkké váltak. A legtöbb ároknak feltehetően vízelvezető szerepet szántak: a település magasabban fekvő belső részeiről voltak hivatottak a csapadékot a Dunába vezetni. Átmérőjük és mélységük — típusuknak megfelelően — — megközelítőleg azonos, lapos fenekük gyengén lejt. Néhány szélesebb és mélyebb, többször megújított — árok egy időben esetleg a települést is határolhatta, de mivel egyrészt a település jelenségei rajtuk „kívül" is szép számban vannak, tehát valószínűleg kerítő szerepük csak bizonyos időre korlátozódott, másrészt mivel a település nyugati oldalán még nem találtuk meg eme árkok megfelelő szakaszait, nem bizonyítható a települést körülhatároló voltuk. Az árkok közös jellemzője elsősorban az, hogy leleteket igen kis számban tartalmaznak, a településhez való tartozásukat elsősorban helyzetük és stratigráfiájuk határozza meg. * A település belső szerkezetére vonatkozóan korábban felvetődött a házak insula-szerű csoportosulásának lehetősége.

5 E feltevés az újabb ásatások eredményeként megerősödött, de a településnek az egyes földbeásott veremházak élettartamához viszonyított hosszú élete és a területen levő temető(sírcsoportok) magános sírok miatt az insula-rendszer képe nem egyértelműen tiszta. Ennek tisztázása csak a sírcsoportok kronológiai helyzetének valamint a közelükben levő házak keltezésének megállapítása, vagyis a település horizontális és vertikális stratigráfiájának elemzése és a sírcsoportokkal aló egybevetése után várható. 5 Kiss 1979a 188 I